Kötélpálya blog

Professzionális modell-liftek témáját érintve következzen ennek egy "instant" változata - méghozzá a papírmodelleké.

Talán már nem is annyira ismeretlen azon papírmodellek fajtája - legyen szó autókról, buszokról repülőkről, villamosokról, stb. - melyeket internetről való letöltésük és kinyomtatásuk után kivághatunk, összeragaszthatunk viszonylag rövid idő alatt. Nos, a kötélpálya rajongóknak is létezik már ilyen honlapjuk, méghozzá a www.modellropeways.com webcím alatt. Találhatunk nagykabinos, gondola és ülős felvonókat, sőt sípálya karbantartó munkagépet - más néven ratrakot is.

A Facebook-oldalukon meg is osztottak pár fényképet a kész modellekről, ezekből jöjjön néhány darab - a valóságban működő párjukkal együtt:

Nyolcszemélyes, CWA gyártmányú gondola lift az ausztriai Flachau sírégióból. Amint a képen látható, még az ajtajai is nyithatóak.

Ugyanez a lift a valósságban. (lift-world.info)

Osztrák Zauchensee síterep - egy régebbi időszakot idéző - ex. Swoboda gyártmányú kabinja.

És a valóságban: hogy a szél fújt ilyen erősen vagy csak szimplán a fotó ferde és ezáltal csalóka, azt az Olvasó megítélésére bízom.. (lift-world.info)

Ingaüzemű (Zarges gyártmányú) nagykabinos lift modellje a németországi Oberstdorf-ból.

A valóságban - kissé más fényezéssel. (lift-world.info)

Osztrák Ischgl nevű síterep szokatlan dizájnú, CWA gyártmányú, 150 személyes kabinja - szintén ugyanerről a weblapról letölthető felvonóoszloppal.

És a valóságban: a felvonót 2013-ban adták át. (lift-world.info)

Youtube-ot böngészve számos felvonóról szóló videó mellett sok izgalmas és ötletes modell-liftet bemutató filmre is bukkanhatunk, íme néhány közülük - a teljesség igénye nélkül:

Ha összerakható, mechanikus játék, akkor szinte automatikusan eszünkbe jut a négybetűs, dán varázsszó: LEGO. Persze ezzel az építőrendszerrel sem olyan könnyű "üzembiztosan" működő kötélpályát építeni, mint azt elsőre gondolnánk, de az alábbi videó tanúsága szerint a korlátok legyőzhetők. A modell eredetije az úgynevezett háromköteles-rendszerű vagy másnéven "3S" lift, amelyről esett már szó például itt és itt is.
A videón szereplő felvonó fő technikai attrakciója természetesen a végállomás, ahol a kabinok lejönnek a nagy sebességű vonókötélről és egy lassabb tempójú szállítóláncon visszafordulnak, hűen lemodellezve az eredeti változat műszaki felépítését:

Az alábbi videóban már nem házilag épített "játékról", hanem bárki által, boltban megvásárolható termékről lesz szó, amelyet egy osztrák, Jägerndorfer nevű, vasút- és síliftmodellek gyártásával foglalkozó cég készít. Repertoárjukban gondola-, ülős-, valamint nagykabinos ingalift is megtalálható, méghozzá több méretarányban:

Persze vannak, akik nem elégednek meg a gyártó korlátozott műszaki megoldásaival és többet szeretnének kihozni játék liftjükből, mint például a következő videóban is, ahol a felvonó végállomást - valósághűen - egy lassabb sebességű szállítólánccal szerelt fel tulajdonosa, megspékelve éjszakai LED-es világítás-rendszerrel:

Következzen egy 100%-ban saját készítésű, kisipari módszerekkel gyártott modell gondola-lift videója. Működését és műszaki megoldását tekintve az eredetivel lenyűgöző hasonlóságot mutat, egyszerű "játék-felvonónak" egyenesen sértés lenne nevezni. Valószínűsíthetően hasonló, liftes iparágban dolgozhat az építője:

Ha saját készítésű, professzionális gyártású modelleknél tartunk, következzék most egy másik lifttípusról, méghozzá egy ingaüzemű, nagykabinos liftről egy videó:

Precíz építője egyébként fényképes naplót is készített a főbb készületi fázisokról: http://kostructor.altervista.org/funivia_della_mensola.htm

Az előző, nagy gondossággal megépített ingalifthez hasonló modellt mutat be a következő film is, melyet a luzerni Verkehrshaus nevű múzeumban meg is lehet tekinteni, Svájcban:

Utolsó videónk is a svájci Titlis síterep témakörébe tartozik. A játéklift a német Brawa modellgyártó cég terméke. A kabin belső világítása nagy valószínűséggel utólagos beépítés, mindenesetre nagyon feldobja az éjszakai diorámát:

Drezda Loschwitz városrészében igazi technikai érdekességre bukkanhatunk: a Drezdai Közlekedési Vállalat által üzemeltetett jármű műszakilag egy sikló, illetve egy függővasút keveréke, amelyet közel száztizenhárom évvel ezelőtt adtak át a forgalomnak, a múlt század fordulóján 1901-ben - majdnem egy időben a síkpályás Wuppertali függővasúttal. Mindkét, akkori időben futurisztikusnak számító közlekedési eszközt a kölni születésű mérnök és feltaláló géniusz, Eugen Langen tervezte. Fontos megjegyezni, hogy a Wuppertal-ban közlekedő függő-szerelvények önjáróak és nem kábelhajtásúak, mint itt.

A Drezdai függővasutat többször is felújították, meghagyva az eredeti, békebeli stílusjegyeket, a második világháború alatti bombázásokat pedig sértetlenül átvészelte (mondhatni csodával határos módon, hiszen Drezdát a szövetségesek majdnem a földdel tették egyenlővé). Mindezeknek köszönhetően még most is üzembiztosan működik és szállítja - főleg turistákból álló utasait Oberloschwitz városrész dombtetejére és vissza, az Elba partjához nem messze.

A 84 méter szintkülönbséget áthidaló vaspálya-pár 33 darab acéltraverzen nyugszik, legnagyobbika pedig eléri a tizennégy méteres magasságot. A 274 méteres távot komótos tempóban, körülbelül 2,5 perc alatt teszi meg, persze felesleges rohannia, hiszen itt maga az utazás a lényeg.

Képek forrása: Wikipédia

Robusztus konstrukció a technika hőskorából. A vaspálya-pár nem nyílegyenes: a felső, illetve alsó szakaszán vannak benne enyhe ívek, ilyenkor alul egy vezetősínpárral "terelik" a járművet.

Alsó végállomás beszállóhelye.

Loschwitz - Oberloschwitz. Drezda dombos - magyar hasonlattal élve svábhegyi hangulatú városrésze. A végállomás felett egy kilátó épülete található.

Képeslap nemsokkal a megnyitás utáni időkből.

Videó a függővasútról és a hangulatos városrészről.

Témával foglalkozó oldalak:

• Függővasút hivatalos oldala: http://www.dvb.de/de/Freizeit-Tourismus/Bergbahnen/Schwebebahn/
• Wikipédia: http://de.wikipedia.org/wiki/Schwebebahn_Dresden
• Lift-world adatbázisa: http://lift-world.info/de/lifts/2347/datas.htm

Klasszikus, saját hasonlattal élve "koffer" kinézetű, ingaüzemű nagykabinokból az idő és a technika haladtával már egyre kevesebb példány látható, ennek egyik még megmaradt képviselője az ausztriai Werfen mellett található Eisriesenwelt jégbarlang felvonója.

A liftet 1955-ben építették, 1968-ban pedig korszerűsítették - az osztrák De Pretis vállalat közreműködésével. A kötélpálya meredeksége is figyelemre méltó: a 712 méteres táv alatt 502 méter szintkülönbséget küzdi le (1084-1586 m). A felvonó völgy-állomása Werfen központjától kb. 15-20 perces autózással, egy igen kanyargós és meredek hegyi úton keresztül érhető el. A felső végállomás a Tennen-hegység (Tennengebirge) egyik sziklás falának oldalában található gyalogútjához csatlakozik, melynek végén, ha kissé vadregényesen is, de eljuthatunk a világ legnagyobb jégbarlangjának bejáratához.

A lift mai szemmel talán nem is annyira számítana nagykabinos típusúnak, mivel a kabinpár csupán 15-15 személyes, műszaki kialakítását tekintve azonban mindenképp azok közé sorolhatjuk.

A felvonó völgyállomása a kanyargós hegyi út végén lévő parkolótól egy hosszabb séta után érhető el, amit viszonylag meredek területre kellett felépíteni. (lift-world.info - darkstar)

 A kabinpár 2-es tagja menet közben a sziklás Tennengebirge mentén. (lift-world.info - darkstar)

Klasszikus dizájnú liftszekrény még a régi időkből - modern, napelemes technikával ötvözve. Valószínűleg a kabin elektromos rendszerének energiaellátását biztosítja (lift-world.info - darkstar).
A képről óhatatlanul - e blog oldalain is bemutatott "Kémek a sasfészekben" című film jelenete jut eszembe..

 A felső végállomás. A meredek kötélpálya kabinjának alja szinte a "növényeket súrolja". (familievaneelen.wordpress.com - egy online családi útinaplóból)

A végállomás után újabb, kb. 20 perces túra következik a jégbarlang bejáratáig - amely májustól októberig látogatható. (www.eisriesenwelt.at)

 A jégbarlang egyik terme. Ha nem is pontosan erre értik, de a szépségért bizony meg kell küzdeni: a parkolótól a felvonóig, illetve a felvonótól a barlang bejáratáig tartó "bemelegítő" túra után több mint 1000 lépcsőfok megmászása vár még ránk. (Wikimédia)

A jégbarlangól:

A barlangrendszer teljes hossza 40 km hosszúságban nyúlik a hegy gyomrába és kisebb-nagyobb barlangok labirintusából áll. A többi barlang kialakulásához hasonlóan, e gyönyörű képződmény is a természet hosszú munkájának gyümölcse. A mészkő első rései és hasadékai a hegy kiemelkedésekor kb. 100 millió évvel ezelőtt alakultak ki, s az évezredek múlása során nagyobbodtak, terjedtek a kémiai reakciók és a víz eróziós hatásának köszönhetően. A havasok barlangjai minden pillanatban alakulnak, változnak, habár sok esetben a kiszáradás folyamata gátolja fejlődésüket.
Jégbarlangok többféle módon alakulhatnak ki. Az Eisresenwelt egy dinamikus barlang, mely azt jelenti, hogy a folyosók és a rések kapcsolatban vannak az alacsonyabban fekvő bejáratokkal és a magasabban fekvő nyílásokkal, így biztosítva a levegő keringését, mint egy kéményben. A külső hőmérséklettől függően, hogy melegebb vagy hűvösebb van-e odakint mit a hegy belsejében, a levegő felfelé vagy lefelé cirkulál. Télen, amikor a belső hőmérséklet melegebb, mint kint, akkor a hideg beáramlik és egészen fagypont alá csökkenti a hőmérsékletet a hegy belsejének alsó részein. Tavasszal, amikor az olvadó víz beszivárog a sziklák résein elérve a barlang hidegebb alsó részeit szép lassan gyönyörű jégalakzatokká fagy.
A XIX. század végén a barlangot csak a vadászok és a vadorzók ismerték, egészen 1879-ig amikor Anton Posselt, egy salzburgi természettudós 200 méterre a barlang belsejébe hatolt, és hivatalosan felfedezte. Egy évvel később felfedezéséről a hegymászó magazin cikket közölt, de ezután ismét a feledés homályába merült egészen 1920-ig. Ekkor Alexander von Mörk, a Salzburgi régió barlangászainak úttörője Posselt cikke alapján ismét felfedezte a jégbarlangot. Az ő expedícióját továbbiak követték, és a természet e feledhetetlen csodájának egyre több látogatója akadt, így 1920-ra megépült egy menedékház - a Forscherhütte – és megerősítették az egyszerű mászó útvonalat, hogy megkönnyítsék a barlanghoz való feljutást. 1924-re a barlang „jeges” része gyalog megközelíthetővé vált, és 1925-ben egy nagyobb menedékház is épült a régi mellett. 25 évig a barlang csak gyalogosan volt megközelíthető, de 1953-ra egy egysávos, burkolat nélküli út is épült, így autóval is megközelíthettük a barlangot. 1955-re egy kabinos felvonót építettek, mely 1084 méterről 1586 méterre repítette fel néhány perc alatt a látogatókat, így megkímélve őket a másfél órás mászástól.

Hójelentések.hu - hírtár

Témával kapcsolatos további oldalak:

• http://lift-world.info/de/lifts/3178/datas.htm
• www.eisriesenwelt.at - jégbarlang hivatalos oldala