Kötélpálya blog

A svájci Melbach közelében több mint nyolcvan éve, 1931 óta folyik gipsz-kitermelés. A külszíni fejtés során kibányászott nyersanyagot csillés teherlift segítségével szállítják 920 méter tszf. magasságból az 527 méteren fekvő, Rohren nevű völgyállomásra, ahonnan elszállítják további feldolgozásra. A kötélpályát is ugyanabban az évben, 1931-ben telepítették a német Bleichert felvonógyártó vállalat közreműködésével. A lift alapkialakítása még a régi időket idézi, ugyanakkor már többször átesett különböző korszerűsítésen. Külsőleg a leglátványosabb modernizálás talán ezek közül 1961-ben történt, amikor az eredetileg fából ácsolt, kötél-alátámasztásokért felelős portál-felvonóoszlopokat acélra cserélték, a meglévő csilléket pedig nagyobbakra váltották. Azóta az elektromos hajtás- és fékrendszer, valamint a vezérlés is megújult. A hegyi és völgyállomás épületei jelenleg is faszerkezetűek. 

Csille-lift Rohren-település völgyállomásától nem messze, az egyik acélszerkezetes portál-felvonóoszloppal (www.seilbahninventar.ch).

Völgyállomás faszerkezetes épülete. Jobbra tőle közvetlen egy vasbeton szerkezetű, átmeneti tároló látható. Onnan szórják tovább a földszinten várakozó teherautó platójába a kibányászott nyersanyagot (www.seilbahninventar.ch).

Átmeneti siló alatt várakozó teherkamion (www.seilbahninventar.ch).

Az épület belülről. Miután a csille lejön a kötélpályáról a benne lévő gipszet beszórják az átmeneti silóba (www.bergbahnen.org).

Ugyanez a felső végállomáson, csak fordítva. A csillékbe adagolón keresztül töltik be a nyersanyagot. (www.bergbahnen.org)

A felvonó rendszere kétköteles: azaz a teherhordó kötélen gurul, a végtelenített vonó kötél pedig mozgatja a csilléket.

A kétköteles rendszer "lelke": a képen a csillés szállítóegység függesztő szerkezetének részlete látható. A csille a görgők segítségével a teherhordó kötélen gurul, a lejjebb lévő szorító szerkezet segítségével pedig "belekapaszkodik" az őt mozgató vonókötélbe. Mikor a csille beér a felvonóházba, a rögzítés megszűnik, ezáltal függetlenedik a folyamatosan mozgó kötélpályától (www.seilbahninventar.ch).

A vonókötél nagy belógásása miatt a felvonóoszlopok közepe táján segéd-görgőket erősítettek fel, megakadályozva azt, hogy teljesen a talajra lelógjon, esetleg hozzáérjen az oszlop pilonjához, károsítva ezzel a kötelet, illetve az egész kötélpálya-rendszert:

A gyakorlatban: a felső, vastagabb kötélen gurulnak a csillék, az alsó (vonókötél) a mozgatásukért felelős. Az oszlop közepén találhatók a segéd-görgők, illetve a v-alakú acéllapok, melyek a görgőkhöz terelik a belógó vonóköteleket (www.bergbahnen.org). 

Szemléltető videó Rohren-Melbach bányaliftjéről.

Témához kapcsolódó oldalak:

• A felvonót üzemeltető Fixit-csoport honlapja: http://www.fixit-gruppe.com/
• Részletes ismertető egy svájci oldalon a felvonóról: http://www.seilbahninventar.ch/objekt.php?objid=43228&lang=de
• Liftes fórum a felvonóról: http://www.bergbahnen.org/forum/viewtopic.php?f=30&t=2044
• Hogyan működik a kiskabinos és ülős gyorslift?

Az Alpok hegyei közt ezeket a kisebb teherlifteket - vagy németül Materialseilbahn-okat – főleg a menedékházak, turistaházak vagy Hütték árukkal való ellátására, valamint a magasan fekvő, állatokkal (pl. szarvasmarhák tartásával) foglalkozó gazdaságoknál a tej és egyéb feldolgozásra váró élelmiszerek völgybe való szállítására használják. A drótkötélpálya-technika elterjedésével jelentősen könnyebbé vált ezeken a helyeken a teherszállítás, nem csoda tehát, hogy rengeteg helyen találkozhatunk ilyen fajta olcsó és egyszerű felépítésű teherliftekkel, melyeket nagyrészt kisebb liftépítő vállalkozások telepítettek. Működtetésükre általában elektromotort használnak, de előfordul dízelmeghajtású változat is. Leleményesebb mérnökök úgynevezett ballasztmeghajtást is alkalmaztak, bővebben, még ma is működő ilyen liftről itt lehet olvasni.

Repülési térképeknél sajnos sok helyen egyáltalán nincsenek feltüntetve a magashegyi régiókban kifeszített teher-drótkötélpályák, ezáltal veszélyeztetik a katonai, illetve a civil (pl. helikopteres) légi közlekedést, ezért például a Svájci Légierő néhány éve felajánlotta, hogy az országuk területén díjmentesen elbontják a már nem használt, de annál inkább nagy kockázatot jelentő létesítményeket.

Teherlift Oberfeld-nél - Dachstein-régió, Krippenstein, Ausztria (alpinforum.com)

Elferhütte teherliftjének felvonóoszlopa - Stubai-völgy, Ausztria (alpinforum.com)

Ugyanennek a teherliftnek a végállomása: Elferhütte - Stubai-völgy, Ausztria (alpinforum.com)

Lakattal zárható tetős, 250 kilós teherlift a festői Zillergrund-ban, Ausztriában. Ennél az figyelhető meg, hogy a liftet a vonókötél segítségével felfelé felcsörlőzik, lefelé pedig a súlyánál fogva visszaeresztik. (Wikimedia)

Még a mobilkorszak előtti időkből: "Seilbahntelefon", azaz felvonótelefon. Talán még most is működik és felszólhatunk vele a menedékházba, ha indulhat a szállítmány. (Saját fotó)

Egy műszakilag komolyabb teherlift völgyállomása. A lift 2434 méteren fekvő Taschachhaus turistaházát szolgálja ki Ötztal-ban, Ausztriában. (Wikmedia)

Taschachhaus, a felső végállomás. (Wikimedia)

Az ausztriai Vorderlanersbach-ba két teherlift is befut, melyek a hegyekben lévő szarvasmarha gazdaságokat szolgálják ki. Az egyik völgyállomása. (alpinforum.com)

Az ausztriai Stubai-Alpokban található Franz Senn Hütte privát teherliftjének alsó végállomása. Érdekessége, hogy nyitott teherplatója alkalmas 2 személy szállítására is. (Saját fotó)