Húzólift, tányéros, korongos, csákányos felvonó. Csak néhány kifejezés, amit mi is ismerhetünk e lifttípusnál.
Persze létezik egyszerűbb felépítése is, mint például gyermek- vagy tanulópályán üzemelő társa, ahol a kötél gumiborítású részébe kapaszkodva kell felvontatni magunkat. Apropó vontatás: ha már szóba kerültek a magyar elnevezések erre a lifttípusra, a németek a Schlepplift kifejezést használják, amely a vontatás, húzás vagy vonszolás igéjükből ered.
Előnye, hogy olcsó, nem igényel sok karbantartást és sokáig elüzemel. Egyszerűségéből fakadóan a legősibb felvonótípusok közé sorolható. Az utóbbi időkben a lift-ipar gyors fejlődésével vesztett népszerűségéből, hiszen bizonyos távolság felett kényelmetlen a vele való utazás, főleg akkor, ha az alatta futó sikló pálya nincs rendesen karbantartva - nyomvályús, jégbordás, esetleg buckás, késő tavaszi időszakban pedig kerülgethetjük a füves szakaszokat. Napjainkban inkább a rövidebb sípályák kiszolgálója.
Feljegyzések szerint a világ legelső (egyben húzós) síliftjét egy bizonyos Robert Winterhalder építette a Fekete-erdő egyik lankáján, melyet egy vízimalom segítségével működtetett. Maga a lift egy végtelenített kötél volt, melyre egy szorító készülékken keresztül lehetett kapaszkodni felfele menet. Az elv nem volt ismeretlen Magyarországon sem: sok műanyag tanpályán alkalmazták a hordozható szorítófogós megoldást.
Winterhalder szabadalma óta számos változat és technika terjedt el, de alapműködésüket tekintve gyakorlatilag hasonlóak. Nézzünk néhány típust és kivitelt - a teljesség igénye nélkül:
Kezdjük a legegyszerűbbel: maga a kötélpálya egyben a felvonó is. Kis lejtéssel bíró tanpályáknál ideális. Szokták használni két közeli helyszín összekötésére is, ahol - minimális lejtő hiányában - nincs lehetőség simán átcsúszni. (Wikipédia)
Húzólift fából ácsolt felvonóoszlopokkal a hőskorból... (Lenzerheide, Svájc - www.bergbahnen.org)
...és egy tipikus csákányos felvonós életkép a jelenkorból. (murgtal.org)
Egy hagyományos kialakítású (kétszemélyes) csákányos felvonó automatikus visszacsévélővel a régebbi időkből (Borer gyártmány). Az alapelv azonban nem sokat változott. A merev rúd után található hosszú kötél használat után visszatekerődik. A rugós visszacsévélés sebességét egy beépített olajpumpával csillapítják - itt a csévélő közepén látható kitüremkedés az. (www.skilift-info.de)
Hasonló kivitelű, úgynevezett fél-hosszú merev rúddal. Az olajpumpával átellenes oldalon a henger alakú rugóház látható. (www.skilift-info.de)
Korongos vagy tányéros változat. (www.skilift-info.de)
Rövid rúddal ellátott csákányos lift, behúzást segítő terelő kosárral (Doppelmayr gyártmány). A pumpa itt teljesen a visszacsévélő házba van beépítve (nincs kitüremkedés). Kényelmi szempontból egyébként a normál hosszúságú rúd az igazi, mivel több hely van a kapaszkodásra. (www.skilift-info.de)
(Egyébként a témakörhöz hozzátartozik, hogy az előbb említett Doppelmayr felvonógyár kifejlesztett egy másik, úgynevezett állandó szilikon fékkel rendelkező modellt is folyadékpumpa helyett.)
Az olajpumpa ház belülről. A lapátok segítségével fékeződik a visszacsévélés sebessége. (Loipolder gyártmány - www.shoplogistics.de/cnikolai/SKILIFT-INFO/PDF-DOKUMENTE/LST260Hydro.pdf)
Franciaországban és Svájc egyes helyein elterjedt korongos lift-fajta, automata adagolóval (a kifejlesztő francia cég után szokták POMA-rendszerűnek is hívni): kötél + csévélőrendszer helyett teleszkópos rúddal rendelkezik. A videó egyébként a kezdő sízőknek készült oktató jelleggel, azonban jól megfigyelhető a felvonó működése is.
Klasszikus csákányos és korongos lifthez is készült több fajta adagoló rendszer, a videón egy egyszerűbb szerkezet.
Következzék néhány érdekesség a típussal kapcsolatban:
Ahova nem jut áram, ott dízelmotorral hajtják meg a liftet. Hátsó nagy henger az üzemanyagtartály. (Lachtal, Ausztria - Wikipédia)
Felvonó leleményes, nyári alkalmazása downhillesek körében. (fotos.mtb-news.de)
Síliftek mozgó gleccsereken című cikkemben kitértem olyan speciális húzóliftek ismertetésére is, melyek oszlopait - a gleccser folyamatos mozgása miatt - rendszeresen korrigálni kell. Íme egy ilyen folyamat az ausztriai Tuxer Gletscher-en. (ski.inmontanis.info)
Előfordul, hogy a felvonó nyílegyenes vonalvezetése nem megvalósítható. Ilyenkor szükséges egy "kanyar" beiktatása is, erre nyújt megoldást a képen látható szerkezet. (www.bergbahnen.org)
Ez a fénykép egy feladvány is lehetne: hány felvonó találkozik ezen a csomóponton? (Zinal, Svájc - www.bergbahnen.org)
Update: a helyes válasz 1 db.
Szólj hozzá!
Címkék: hogyan működik húzólift
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.