Kötélpálya blog

Idei nyári képes beszámolómban Tirol keleti felébe kalauzolom el az olvasókat.

Zillertal - Ahornbahn:

Erről a felvonóról egy korábbi cikkemben már esett szó. Röviden a kötélpályáról annyit érdemes tudni, hogy a Ziller-völgy Mayrhofen nevű üdülővárosából vezet az 1965 méter magasan található Ahorn-sícentrumba, melyen két, egyenként 160 személyes nagykabin közlekedik ingaüzemben. A 2006-os nagyszabású felvonó-beruházás az 1968-ban üzembe helyezett elődjéhez képest több mint 3x szoros kapacitásnövekedést eredményezett, átadásakor pedig elnyerte Ausztria legnagyobb ingaüzemű, nagykabinos, személyszállító liftjének címét.

Grandiózus kabinhoz grandiózus felvonóház dukál, amely igazából egy hatalmas kartondobozra emlékeztet. Az alsó rész pedig - a mai modern építészet trendjének megfelelően - "látszó" betonból készült.

A jobb-kabin épp a hegyi állomáson tartózkodik, a beszállási terület tehát üres. Érdekes, hogy semmiféle figyelmeztetés nincs elhelyezve, illetve elkerítés sincs a felvonóház körül. A fotón nem érzékelhető annyira, de ha az érkező kabin alá állnék (a 180 centis magasságommal), bőven elférnék, legfeljebb az automatikusan lenyíló peron kiálló részeibe verném be a fejemet (az automatikus peronról fénykép-sorozatot láthat a linkre kattintva).

Zillertal - Penken

Mayrhofen másik, Penken nevű síközpontjához három különböző felvonóval is feljuthatunk. Az egyik ilyen a város felett lévő, meredek hegyoldalra épült település, Finkenberg gondola-liftje. A kötélpálya egyébként már nem számít fiatalnak, 1987-ben adták át. Négyszemélyes, CWA típusú kabinjai mai szemmel elég karcsúnak tűnnek.

A falu két vége között is jelentős a szintkülönbség, ezért a vízszintes hellyel jól kell gazdálkodniuk: közvetlen a felvonó alatt például egy teniszpálya található.

Penken másik felvonója Mayrhofenből indul. Jelenleg ezt a kötélpályát teljesen felújítják. Mementóként az elbontott lift egyik kabinját az Ahornbahn parkolójába tették le, ki tudja meddig.

Achensee - Karwendelbahn - Pertisau

Ziller-völgy bejáratától északra található festői Achensee két sícentrummal rendelkezik. Az egyik ilyen a Pertisau településtől induló Karwendelbahn. A névadó Karwendel-vidék, amelynek keleti peremén található ez a lift, Ausztria egyik legnagyobb természetvédelmi területe. Sziklás hegycsúcsai átnyúlnak a szomszédos Bajorország területére is.

A felvonó típusa csoportlift (lásd bővebben a link alatt). Lényege, hogy 3-5 darab kabin fixen van rögzítve a kötélpályára, a kabincsoportok egy vagy több párt alkotnak - pl. olyan helyen, ahol a két végállomáson kívül középállomást is beiktatnak. Mivel a kabincsoport az állomásokon nem tud lejönni a kötélről (azaz fix rögzítésű), a nagykabinos felvonókhoz hasonlóan meg kell állítani a liftet, ki és beszállás után pedig újraindítani. A Karvendelbahn esetében csak a két végponton van állomás, tehát két darab kabincsoport közlekedik körbe.

A németországi Koblenz Rajna-kötélpályájához hasonló - de időben azt jóval meghaladó - megoldással találkozhatunk, ha a francia alpokbeli Grenoble városába látogatunk: a lift 200 méter magasan fekvő völgy-állomása az Isére folyó déli partján helyezkedik el, majd felette átívelve, észak felé a város központjába benyúló hegységen álló, 470 méteren lévő Bastille erődítményére szállítja az utasokat, ahonnan páratlan kilátás nyílik az egész városra és a környező hegyekre. (Egyébként ez a Bastille nem azonos az 1789-es francia forradalom által megismert, hírhedt várbörtönnel.)
Az első generációs nagykabinos, inga-liftet még 1934-ben adták át a turistaforgalomnak, amelyet a német Bleichert felvonógyártó vállalat épített.

Színezett képeslap Grenoble első generációs, Bleichert-féle felvonójáról. A képen látható kabint 1951-ben nagyobbra cserélték, amely a lift 1976-os teljes rekonstrukciójáig közlekedett. (Wikipédia)

A következő generációs - mai napig is üzemelő liftet 1976-ban adták át. A csoportliftként működő felvonót a hetvenes évekre jellemző, futurisztikus, űr-dizájn stílusban terveztek, beleértve a völgyállomást és a kabinokat, melyet már a francia Pomagalski (Grenoble-székhelyű) felvonógyártó vállalat épített. A mérnökök a felső végállomás erődítmény-stílusú épületéhez csak kismértékben nyúltak.

Alsó üvegkocka formájú felvonóház az Isére folyó partjánál (lift-world.info).

A kötélpályán 2 x 4 darabos vagy 2 x 5 darabos csoportkabin közlekedik - attól függően, hogy téli vagy nyári szezon van, amelyek a végállomásokon az utascsere ideje alatt egy lassabb sebességgel visszafordulnak, hogy aztán folytassák útjukat az ellenkező irányba. A kissé szokatlan, gömb formájú, plexi-fém kabinok a felvonóházban szétnyílva "nyelik el" az utasokat.

Beszállás az "űrgömbbe" (lift-world.info).

Vagy inkább ping-pong labdák.. (lift-world.info)

Csoportlift-párok a folyó felett, útközben (lift-world.info).

A felső - csak kis mértékben átalakított - végállomás épület inkább az erődítmény stílusát követi (lift-world.info).

Érkezés a Bastille-hez, háttérben Grenoble látképe. Egy retró-űrkorszak életérzés, egyben technikai érdekesség (Wikimédia - Matthieu Riegler - CC BY 3.0).

Rövid bemutató videó a felvonóról - szöveg és kommentár nélkül.

Témához kapcsolódó oldalak:

• Felvonó hivatalos weblapja: www.bastille-grenoble.fr
• www.lift-world.info/de/lifts/7635/datas.htm
• de.wikipedia.org/wiki/Grenobler_Seilbahn_zur_Bastille
• Hogyan működnek a csoportliftek?

Két liftstílust is elegyítettek a Heiligenblut-sícentrum területén található Tunnelbahn Fleissalm nevű felvonónál, mivel a csoport-liftre emlékeztető rendszer - a völgyállomás előtt lévő alsó, hidas-szakaszt leszámítva - a hegy gyomrában közlekedik. Az 11 darab 5 személyes kabincsoport-pár ingaüzemben közlekedik oda és vissza, a szembejövő másik 11 kabinnal a kivilágított alagútban lehet találkozni.

Az út körülbelül 5 és fél percet vesz igénybe, maga a pálya nem túl meredek, a szintkülönbség kb. 57 méter, mivel a felvonóval a Schareck nevű hegy lábától, a hegy mögött található Hochfleiss völgyébe juthatunk át.

A kabincsoportok mozgatása a kétköteles felvonórendszerhez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy magát a mozgatást itt is vonókötéllel oldották meg, a kabinok görgős futóművei viszont nem egy kifeszített tartókábelen gurulnak, hanem egy merev acélsínen, lehetővé téve az alagútban való biztonságos közlekedtetését, valamint hogy a pálya vonala enyhén kanyarodhasson. A felvonót 1987-ben adták át a Waagner-Biro gyár közreműködésével. A kabinokat az ex Swoboda vállalata szállította.

Piros vonallal jelölbe a Tunnelbahn útvonala (http://www.gross-glockner.at).

Indul a kabincsoport a völgyállomás felől az alagút bejárata felé (lift-world.info).

A völgyállomás hosszú épülete belülről (ski.inmontanis.info).

Találkozó az alagútban az ellen-kabincsoporttal. Hogy elférjenek egymás mellett, itt a felső sínrendszer kiszélesedik (ski.inmontanis.info).

A csoport egyik kabinjának futóműve közelről: a felül található kerekekkel gurul a kabin az acélsínen, lejjebb található vonókötél pedig a mozgatásért felelős. A kép jobb szélén lévő, sínre szerelt kerék a vonókötelet terelő görgők egyike (ski.inmontanis.info).

Tunnelbahn felső végállomása (lift-world.info).

A felső-ausztriai Obertraun-ból induló, kétszakaszos Oberfeld-csoportlift felső végállomásánál egykor katonai kiképzőterületként és kaszárnyaként szolgáló létesítmény található. A krippenstein-i, valamint a gjaidalm-i síterephez is közel lévő, 1835 méter magasan fekvő katonai bázist az Osztrák Szövetségi Haderő használta 2009-ig, 2012-ben pedig egy magánvállalkozó vásárolta meg turisztikai beruházás céljából.

A vállalkozónak nincs könnyű dolga, hiszen a terület nagy része természetvédelem alatt áll, a felvonó völgy-állomása pedig műemlékvédelmet élvez. Szakértők szerint a katonai objektumokhoz vezető, teljesen új felvonó kiépítése legalább 7 millió euróba kerülne, de a műszaki élettartalmát tekintve végét járó, jelenlegi liftrendszer felújítása még több pénzt emésztene fel, és ez még csak a felvonó költségei. Mindenesetre a vállalkozó optimista és bízik a tartományi és szövetségi politikusok támogatásában.

A katonai kiképzőterületet 1930-ban hozták létre a Dachstein-masszívum festői környezetében, a liftet pedig 1957-ben telepítették. Az első szakasz Obertraun (567m) és Krippenbrunn (1554m) között közlekedett, a második pedig Krippenbrun (1554m) és Oberfeld (1835m) között. A felvonót csak a katonaság emberei és személyzete használhatta, turistákat nem szolgált ki.

Kétkabinos (5-5 személyes) csoportlift-pár ingaüzemben közlekedett oda és vissza, mindkét különálló szakaszon. Háttérben az oberfeld-i volt katonai alpinista kiképző bázis látható (www.meinbezirk.at/Gde. Obertraun).

A kaszárnya épülete a felvonóházzal. Az üres zászlórúd jelzi, már nem tartózkodnak itt a katonák (www.bundesheer.at).

Az utolsó ünnepélyes zászlólevonás (www.bundesheer.at).

Az obertraun-i völgyállomás létesítménye (lift-world.info).

Az épület "minimalista" jellegéből látszik, nem turista forgalomra tervezték (lift-world.info).

További információk:

• http://www.lift-world.info/de/lifts/searchresult.php?sprache=de&suchoption=volltext&sort_by=Ort.Liftname&sort_dir=ASC&eingabe=obertraun
• http://www.nachrichten.at/oberoesterreich/salzkammergut/Oberfeld-ist-verkauft-touristische-Nutzung-geplant;art71,811132
• http://www.meinbezirk.at/bad-ischl/wirtschaft/touristisches-projekt-ist-am-oberfeld-in-planung-d144703.html

• http://www.bundesheer.at/cms/artikel.php?ID=6463