Következzen blog olvasóm, Zsák András fényképes élménybeszámoló sorozatának 8. része.
Riport helyszínei: Pinzgau, Pongau, Hohe Tauern és Zell am See – Kaprun régiók, Saalbach-Hinterglemm települések.
Kaprun - Kitzsteinhorn
Kitzsteinhornbahn - Gletscherbahn
Ez szülinapi ajándék volt magamnak, mindkét alkalommal, még sose ünnepeltem duplán. Az örökké emlékezetes 2024-es ausztriai téli-őszben (szeptember 14-én 30-50-100 cm hó 1500m felett, árvizek) kerítettem sort a túrára. Egyrészt szép időben mindenki fel tud menni, és engem különösebben nem is zavar a hegyekben a rossz idő. Másrészt rossz idő, hétfő… ideális kombináció ahhoz, hogy nagy tömeg ne legyen. Nem vagyok nagyon emberkerülő, csak kicsit.
Kaprun mellett remekül kitáblázva le lehet parkolni közvetlenül a kassza mellett, ha esetleg olvassa olyan is, aki a bevásárló központokban is azt a helyet keresi, ahol szinte a kasszából egyből be lehet pakolni a csomagtartóba. Én nem ez a típus vagyok, de most szerencsém volt, illetve „plus Glück”: egy teremtett lelket sem láttam.
A közel 60 Euros jegyet megvásárolva – a nagyon kedves kasszás néni jelezte, hogy fent cudar idő van, biztos akarom-e a jegyet - irány az egyes versenyző, aki a Panoramabahn névre hallgat. 911 méterről 1976 méterre repít minket, csodálatos vízesések, ködös felhőfoszlányok és fenyőfákkal tarkított sziklák között. A tetőkukucskálót kinyitva szép képeket tudtam lőni. Ő klasszikus egyköteles felvonó.
A szintén ugyanezt az utat bejáró, balra egy kicsit lentebb húzódó Gletscherjet I. ezen a napon nem (sem) járt. Izgalmasnak tűnik pedig, stabilabb kétköteles szerkezetet láttam, ha minden igaz.
Útközben egy régi állomás tetején át vezet a kötélpálya, ahol csak visszafelé láttam, hogy egy meseszép, klasszikus, lekerekített gondola áll. Ha valaki tudja mi ez, ne tartsa magában. (* Blog szerkesztő itt közbeszól: kommentár erről a liftről a gépgalériában olvasható.)
A fenti állomáson barátságtalan, számomra nagyon tetsző idő fogad: hóesés, „kis” szél.
A következő lépcsőt a kerek Gletscherjet 2 küzdi le, 2450 méter magasba felhúzva minket. Itt azért cudar szél fütyült és lengette rendesen a köralakú kabint, ami tetszik tetszik, de valamiért mégis fura nekem. 2450 méteren újabb átszállás következik. Annyira zord idő volt, hogy a hófúvás nagyon megnehezítette a szemeim nyitvatartását is. Ha nem lettek volna kitűzve a piros póznák a korábban letakarított ösvény mellé, akkor küzdelmes lett volna eljutni a központi épületig, amelyen áthaladva érkezünk el a Gipfelbahnhoz. Csendben jegyzem meg, hogy visszafelé még a pózna is mindegy volt, combig süppedtem a hóba.
A Gipfelbahn-ból csak kettő van, a klasszikus módon egyszerre indulnak lentről és fentről, félúton pacsi-puszi. Az egész gondolában egyedül voltam a morcos masinisztalánnyal. Az 1-es számú kabin vitt fel és a 2-es számú hozott le. 1966-ban építették és 2452 méterről egészen 3029 méterig visz fel minket. A közel 600 méteres szintkülönbséget 8 perc alatt küzdi le. Még 59 ember fért volna el rajtam kívül, de így sokkal jobb volt. Nagy élmény volt és kicsit perverznek tűnhet, de amikor a görgősoron áthaladva verte le a jeget a pilonról a gondola… nos nekem ez nagyon tetszett. A fenti és lenti állomásnál óvatosan érkezik a kabin szélerősségtől függetlenül.
Ahogy a blog vezetőjétől megtudtam (köszönet érte!), már nem ez a világ legmagasabb tartópilonja, de a 113,6 méteres magassága így is kápráztató és szájtátós.
Fent a Kitzsteinhornon két kilátóterasz fogad minket, az egyikhez egy hosszú alagúton át lehet eljutni, de megéri a sétát. Az étterem teljesen normális, megfizethető árakon kínálja a portékáit. Természetesen itt is honfitársak húzzák az igát.
Amikor másodszor voltunk fent a fiammal, jó idő volt és a Gletscherjet 2 helyett a Langwiedbahn, 4 személyes székes liftje vitt fel minket 1976 méterről 2453 méterre. Egyedülálló volt ilyen magasan a szabadban szinte repülni, rácsodálkozni a természetre, az olvadó hóra, a kis patakokra. Lefelé jövet pedig rálátással a Zeller See-re.
Az előtte utána út megegyezik a másik látogatáson történtekkel, azzal a különbséggel, hogy most látni lehetett a környező hegyeket.
Íráshoz tartozó képgaléria:
Tájékoztató tábla
Völgyállomás - Kitzsteinhorn
1. szakasz hóhatár alatt (Panoramabahn)
1. szakasz - hóhatár felett (Panoramabahn mellett balra az éppen nem üzemelő Gletscherjet 1)
Második látogatáskor - olvadó hóval
Klasszikus, csodaszép, de hogy hívják...
Blog szerkesztői kommentár a fenti fotóhoz:
A Kitzsteinhorn sírégió története majdnem hatvan éve, egészen pontosan 1965-ben indult. A fényképen látható felvonó ezen idők tanúja. A gleccservidékre ekkoriban kizárólag nagykabinos ingaüzemű felvonókkal lehetett feljutni, méghozzá három szakaszban. A legalsó szakasz a mostani völgyállomás környékéről indult, átszállni a fényképen látható terminálon kellett, onnan folytatva utunkat eljuthattunk a 3000 méteres csúcsra közlekedő Gipfelbahn alsó állomásáig. Időközben további kötélpályák épültek, mint például a kilencvenes években átadott Panoramabahn gondola-felvonó, illetve onnan továbbközlekedő Landwiedbahn ülőlift. (Ide tartozik még az 1974 és 2000 között üzemelő, hegy gyomrában közlekedő, sajnos eléggé rossz emlékű sikló is.) Az infrastruktúra folyamatos fejlesztésével az ős-liftek egyre jobban visszaszorultak, szállítási kapacitást tekintve társaikhoz képest alulmaradtak, pályafutásuk legvégén már teljesen feleslegessé váltak, így az első szekciót a kilencvenes évek elején elbontották, a fényképen látható második szekció pedig kizárólag teherszállítási feladatokat lát el. A hegycsúcsra közlekedő harmadik szakaszt többször korszerűsítették, amely a jelenlegi infrastruktúra nélkülözhetetlen tagja.
Ugyanazon szereplők, másik szögből és időjárási körülmények között
Landwiedbahn völgyállomás
A négyszemélyes beülős (Landwiedbahn), háttérben a Zeller See
Gletscherjet 2 alsó állomás - jobbra tőle a Landwiedbahn ülőlift
Gletscherjet 15 személyes kabinja
Gletscherjet 2 hegyállomás
Vegyes felvonó a Gipfelbahn közelében: székes és gondolás mix
Gipfelbahn - alsó állomás
Az egykori legmagasabb felvonóoszlop távolabbról..
.. és közelebbről
Kabinpár egyik tagja becsekkol a csúcsra
Gipfelbahn a csúcsról nézve, menet közben
Kitzsteinhorn panoráma
folytatása következik..
Előzmények:
- Olvasói élménybeszámoló Salzburg tartományból és környékéről - 1. rész
- Olvasói élménybeszámoló Salzburg tartományból és környékéről - 2. rész
- Olvasói élménybeszámoló Salzburg tartományból és környékéről - 3. rész
- Olvasói élménybeszámoló Salzburg tartományból és környékéről - 4. rész
- Olvasói élménybeszámoló Salzburg tartományból és környékéről - 5. rész
- Olvasói élménybeszámoló Salzburg tartományból és környékéről - 6. rész
- Olvasói élménybeszámoló Salzburg tartományból és környékéről - 7. rész
Szólj hozzá!
Címkék: olvasónktól Ausztria Salzburg
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.