Kötélpálya blog

Noha a katalán nagyváros nem kifejezetten az alpesi települések közé sorolható, számos siklóval, valamint két darab kötélpályával is büszkélkedhet. Ezek közül az egyik legérdekesebb a Montjuïc-hegyről induló, nagykabinos, ingaüzemű lift, mely Port Vell kikötő félszigetét érintve a homokos strandjáról is híres La Barceloneta városrészig közlekedik ingaüzemben.

Míg a felvonó egyik végállomása természetes domborzaton fekszik (57 m), a tenger felőli közép- és végállomása egy 116, illetve egy 86 méter magas acéltornyon található (a két torony neve Torre Jaume I - I. Jakab aragóniai király után és Torre Sant Sebastià - spanyol település után). 

Felvonó elhelyezkedése a hegy, a kikötő és a strand között (WikiMiniAtlas).

 Montjuïc-hegyen lévő végállomás (lift-world.info)..

.. valamint a tenger felőli közép- és végállomása az acél-tornyokon (lift-world.info).

A kötélpálya építésével a Montserrat-kolostorhoz hasonlóan a német Bleichert felvonógyártó vállalatot bízták meg. Noha a felvonót az 1929-es Világkiállításra szánták, mint technikai attrakciót, az csak két évvel később készült el. Eredetileg a három felvonóállomás között két kabinpár közlekedett oda-vissza, mindegyiket egyetlen végtelenített vonó-kötél mozgatta (az elv hasonló az Obersalzbergbahnéhoz) - sajnos nem sokáig, mivel közbeszólt a Spanyol Polgárháború..

A harcok során a Torre Jaume I tornyot lőállásnak használták, amit az ellenséges csapatok teljesen szétlőttek a benne tartózkodó kabinnal együtt, ráadásul az egyik acélkábel elszakadt, egy másik kabin pedig a tengerbe zuhant. A háború befejeztével a két megmaradt kabin egyikét elszállították a montserrati kötélpálya számára, mivel a harcokban ott is megrongálódott az egyik személyszállító egység. A rozsdásodó tornyok torzói éveken keresztül éktelenkedtek Port Vell kikötője környékén, egészen az 1960-as évek elejéig, amikor a felvonó eredeti tervezője, Friedrich Gründel felkarolva az újjáépítés ügyét egy koncessziót hozott létre.

A vállalkozás sikeres volt: 1963-ban újra megnyitották, immáron csak két kabinnal üzemeltetve a négy helyett - a montserrati "kölcsön kabin" visszaszerzése után. A Torre Jaume I nevű középállomást átépítették, melyen a kabinok csak keresztülhaladnak és nem kell átszállniuk az utasoknak - a lift 1936 előtti üzeméhez képest. Torre Sant Sebastià állomáson a panoráma-éttermet is úja megnyitották, a toronyhoz pedig "normál" épületfelvonóval is fel lehet jutni.

1995-ban a kötélpályát újabb bezárás veszélye fenyegette a meglehetősen leromlott műszaki állapota miatt. Port Vell 1996-ban kezdődött rekonstrukciójával szerencsére megmenekült és 2000-ben a felújítás után újra megnyitották a turisták előtt.

Torre Sant Sebastià felvonóállomás távolból (lift-world.info)..

.. és közelről, a kabin szemszögéből. A torony tetején étterem is található (lift-world.info).

Torre Jaume I - középállomás, Port Vell. Hajdanán ez volt a világ legmagasabb felvonóoszlopa egészen 1966-ig, amikor az osztrák Kitzsteinhorn gleccserliftje át nem vette ezt a címet. Háttérben a Világ Kereskedelmi Központ épülete látható (Wikipédia - João Carvalho CC BY-SA 2.5).

A kötélpálya tizenkét oldalú, szögletes kabinja (lift-world.info).

Témához kapcsolódó oldalak:

• Kötélpálya hivatalos oldala: http://www.telefericodebarcelona.com/
• http://lift-world.info/de/lifts/11411/datas.htm
• http://de.wikipedia.org/wiki/Hafenseilbahn_Barcelona

A németországi Koblenz Rajna-kötélpályájához hasonló - de időben azt jóval meghaladó - megoldással találkozhatunk, ha a francia alpokbeli Grenoble városába látogatunk: a lift 200 méter magasan fekvő völgy-állomása az Isére folyó déli partján helyezkedik el, majd felette átívelve, észak felé a város központjába benyúló hegységen álló, 470 méteren lévő Bastille erődítményére szállítja az utasokat, ahonnan páratlan kilátás nyílik az egész városra és a környező hegyekre. (Egyébként ez a Bastille nem azonos az 1789-es francia forradalom által megismert, hírhedt várbörtönnel.)
Az első generációs nagykabinos, inga-liftet még 1934-ben adták át a turistaforgalomnak, amelyet a német Bleichert felvonógyártó vállalat épített.

Színezett képeslap Grenoble első generációs, Bleichert-féle felvonójáról. A képen látható kabint 1951-ben nagyobbra cserélték, amely a lift 1976-os teljes rekonstrukciójáig közlekedett. (Wikipédia)

A következő generációs - mai napig is üzemelő liftet 1976-ban adták át. A csoportliftként működő felvonót a hetvenes évekre jellemző, futurisztikus, űr-dizájn stílusban terveztek, beleértve a völgyállomást és a kabinokat, melyet már a francia Pomagalski (Grenoble-székhelyű) felvonógyártó vállalat épített. A mérnökök a felső végállomás erődítmény-stílusú épületéhez csak kismértékben nyúltak.

Alsó üvegkocka formájú felvonóház az Isére folyó partjánál (lift-world.info).

A kötélpályán 2 x 4 darabos vagy 2 x 5 darabos csoportkabin közlekedik - attól függően, hogy téli vagy nyári szezon van, amelyek a végállomásokon az utascsere ideje alatt egy lassabb sebességgel visszafordulnak, hogy aztán folytassák útjukat az ellenkező irányba. A kissé szokatlan, gömb formájú, plexi-fém kabinok a felvonóházban szétnyílva "nyelik el" az utasokat.

Beszállás az "űrgömbbe" (lift-world.info).

Vagy inkább ping-pong labdák.. (lift-world.info)

Csoportlift-párok a folyó felett, útközben (lift-world.info).

A felső - csak kis mértékben átalakított - végállomás épület inkább az erődítmény stílusát követi (lift-world.info).

Érkezés a Bastille-hez, háttérben Grenoble látképe. Egy retró-űrkorszak életérzés, egyben technikai érdekesség (Wikimédia - Matthieu Riegler - CC BY 3.0).

Rövid bemutató videó a felvonóról - szöveg és kommentár nélkül.

Témához kapcsolódó oldalak:

• Felvonó hivatalos weblapja: www.bastille-grenoble.fr
• www.lift-world.info/de/lifts/7635/datas.htm
• de.wikipedia.org/wiki/Grenobler_Seilbahn_zur_Bastille
• Hogyan működnek a csoportliftek?

Ausztria - Salzkammergut-régió:

A festői Traunsee mellett fekvő Gmunden településtől délkelet felé sétálva találhatjuk Grünberg - osztrák viszonylatban alacsonynak számító - 984 méteres hegyét. Magassága azonban már elegendő ahhoz, hogy megcsodálhassuk Salzkammergut elénk táruló hegyvidékét és magát Traun tavát.

A hegyre közlekedő, darabonként négyszemélyes, kiskabinos, gondola-liftet 1957-ben adták át a forgalomnak, mely egészen 2010-ig működött. Habár az üzemeltetést 2017-ig - azaz kereken a hatvanadik évfordulójáig tervezték, biztonsági megfontolásokból hét évvel korábban le kellett állítani.

2010 előtti állapot - Grünberg eredeti liftje (lift-world.info)..

.. háttérben Gmunden északi részével
(Wikipédia - Christoph Waghubinger - CC-BY-SA-3.0-at).

Völgyállomás felől nézve volt a "legmegkapóbb" a kötelek belógása - ez persze nem természetellenes állapot (lift-world.info).

1957-es kabinok egyike a felvonóházban. A lift elbontása után néhányukat elárverezték (lift-world.info). 

Szűk négy évnyi szünet (pontosan 1325 nap) után, 2014 június 14-én ünnepélyesen megnyitották az új, 60 személyes kabinpárral rendelkező Grünberg-kötélpályát. A régi gondola-rendszerhez képest teljesen más fajtájú, ingaüzemű liftet a Steurer felvonógyártó vállalat közreműködésével építették, a két kabint a Carvatech vállalat szállította, mely az osztrák Swoboda karosszéria-gyár utóda, az előd cég kabinjai közlekedtek a régi Grünberg-kötélpályán. Ezekből 17 darab árverezésre került egyenként 100 eurós kikiáltási árral.

Új lift építésével érkezik a kétdarabos 60 személyes kabinflotta egyike (Obermair Transporte-Erdbau GmbH).

Készül a hegytető állomásának üvegépülete (Stadtamt Gmunden).

A feltámadás - felvonó első útjainak egyike Gmunden felett. A mai trendnek megfelelően a kabin belső energiaellátását a tetőre szerelt napelemek biztosítják (Grünberg-Seilbahn Gmunden).

Első ünnepi menet 1957 vs. 2014
(www.seilbahn-nostalgie.ch / Grünberg-Seilbahn Gmunden).

Kilátás Grünbergről (www.gruenberg.info - Leo Himsl).

Témához kapcsolódó oldalak:

• Hogyan működik a kis-kabinos és ülős gyorslift?
• Hogyan működnek a nagykabinos inga-liftek?
• de.wikipedia.org/wiki/Grübergseilbahn
• lift-world.info/de/lifts/3142/datas.htm
• lift-world.info/de/lifts/17262/datas.htm
• www.seilbahn-nostalgie.ch/gruenberg.html

A svájci Melbach közelében több mint nyolcvan éve, 1931 óta folyik gipsz-kitermelés. A külszíni fejtés során kibányászott nyersanyagot csillés teherlift segítségével szállítják 920 méter tszf. magasságból az 527 méteren fekvő, Rohren nevű völgyállomásra, ahonnan elszállítják további feldolgozásra. A kötélpályát is ugyanabban az évben, 1931-ben telepítették a német Bleichert felvonógyártó vállalat közreműködésével. A lift alapkialakítása még a régi időket idézi, ugyanakkor már többször átesett különböző korszerűsítésen. Külsőleg a leglátványosabb modernizálás talán ezek közül 1961-ben történt, amikor az eredetileg fából ácsolt, kötél-alátámasztásokért felelős portál-felvonóoszlopokat acélra cserélték, a meglévő csilléket pedig nagyobbakra váltották. Azóta az elektromos hajtás- és fékrendszer, valamint a vezérlés is megújult. A hegyi és völgyállomás épületei jelenleg is faszerkezetűek. 

Csille-lift Rohren-település völgyállomásától nem messze, az egyik acélszerkezetes portál-felvonóoszloppal (www.seilbahninventar.ch).

Völgyállomás faszerkezetes épülete. Jobbra tőle közvetlen egy vasbeton szerkezetű, átmeneti tároló látható. Onnan szórják tovább a földszinten várakozó teherautó platójába a kibányászott nyersanyagot (www.seilbahninventar.ch).

Átmeneti siló alatt várakozó teherkamion (www.seilbahninventar.ch).

Az épület belülről. Miután a csille lejön a kötélpályáról a benne lévő gipszet beszórják az átmeneti silóba (www.bergbahnen.org).

Ugyanez a felső végállomáson, csak fordítva. A csillékbe adagolón keresztül töltik be a nyersanyagot. (www.bergbahnen.org)

A felvonó rendszere kétköteles: azaz a teherhordó kötélen gurul, a végtelenített vonó kötél pedig mozgatja a csilléket.

A kétköteles rendszer "lelke": a képen a csillés szállítóegység függesztő szerkezetének részlete látható. A csille a görgők segítségével a teherhordó kötélen gurul, a lejjebb lévő szorító szerkezet segítségével pedig "belekapaszkodik" az őt mozgató vonókötélbe. Mikor a csille beér a felvonóházba, a rögzítés megszűnik, ezáltal függetlenedik a folyamatosan mozgó kötélpályától (www.seilbahninventar.ch).

A vonókötél nagy belógásása miatt a felvonóoszlopok közepe táján segéd-görgőket erősítettek fel, megakadályozva azt, hogy teljesen a talajra lelógjon, esetleg hozzáérjen az oszlop pilonjához, károsítva ezzel a kötelet, illetve az egész kötélpálya-rendszert:

A gyakorlatban: a felső, vastagabb kötélen gurulnak a csillék, az alsó (vonókötél) a mozgatásukért felelős. Az oszlop közepén találhatók a segéd-görgők, illetve a v-alakú acéllapok, melyek a görgőkhöz terelik a belógó vonóköteleket (www.bergbahnen.org). 

Szemléltető videó Rohren-Melbach bányaliftjéről.

Témához kapcsolódó oldalak:

• A felvonót üzemeltető Fixit-csoport honlapja: http://www.fixit-gruppe.com/
• Részletes ismertető egy svájci oldalon a felvonóról: http://www.seilbahninventar.ch/objekt.php?objid=43228&lang=de
• Liftes fórum a felvonóról: http://www.bergbahnen.org/forum/viewtopic.php?f=30&t=2044
• Hogyan működik a kiskabinos és ülős gyorslift?