Idei nyári képes beszámolómban a tiroli Paznaun és Silvretta vidékére kalauzolom el az olvasókat.

Tirol nyugati szélén fekvő Paznaun-völgy és Silvretta-hegyvidék több híres, patinás síközpontot is magába foglal, ezek közül talán a legérdekesebb - első olvasásra kicsit furának tűnő településnévév - Ischgl. Az 518 hektáron elterülő, 238 kilométernyi sípálya-rendszerrel rendelkező sportcentrum síbérlet árai kissé borsosak, igaz ennek megfelelően a célközönség is nagyrészt a felsőbb körökből származik. Annál inkább érdekesebb a felvonók tarifája a nyári szezonban. Néhány éve bevezetésre került a Silvretta-vendégkártya rendszer, melynek szolgáltatásait elsősorban a Paznaun-völgyben lakó vendégek élvezhetik. Használatával jogosultak vagyunk többek közt a régió összes nyáron közlekedő felvonóját korlátozás nélkül, ingyenesen igénybe venni, valamint Tirol és Vorarlberg közt vezető vámköteles hágóút, a Silvretta Hochalpenstrasse hajtűkanyarjain is nulla eurós tarifával autózhatunk vagy motorozhatunk, természetesen az ott tartózkodásunk idején, amíg a kártya érvényessége le nem jár. Ezt a lehetőséget mi is kihasználtuk, így a felvonórendszerrel a szomszédos Svájcot is meglátogattuk. Itt jön a sírégió másik érdekessége: az országhatártól nem messze fekvő Ischgl egyesítette pályarendszerét a szomszédos Svájc Samnaun nevű községével, a határ a közös hegygerinc mentén vezet végig (Samnaunhoz egyébként négy apró településcsoport tartozik, ezeket közigazgatási szempontból ez a falu fogja össze). Schengen előtti időkben a határőrök a 2700 méteres magasságban az átkelni vágyó sízők okmányait is ellenőrizték. Jelenleg mint nem EU-s tagország alkalmazza az egyezmény előírásait, de a vámosok a közúti határátkelőknél szúrópróba szerűen ellenőrizhetik az autósokat. Ráadásul Samnaun a sajátos földrajzi viszonyoknak köszönhetően eredetileg csupán Ausztria felől volt megközelíthető. Napjainkban egy szűk, alagutakkal teletűzdelt, helyenként egysávos hegyi úton van lehetőség saját kantonjából elérni. A viszonylagos elzártságból előny is fakadt: Samnaun községe a 19. század vége óta vámmentes státuszt élvez, így ha korlátozott mennyiségben is, de szeszes italt, cigarettát és üzemanyagot sokkal olcsóbban vásárolhatunk. A völgyben öt benzinkút közül is válogathatunk.

A Silvretta-vidék térképrészlete. Ischgl és Samnaun közti hegyi átkeléshez összesen 5 különböző felvonóval kell utazni:
1: Silvrettabahn (24 személyes, funitel típusú lift),
2: Flimjochbahn (8 személyes ülős lift),
3: Flimsattelbahn (4 személyes ülős),
4: Alp Trider Sattelbahn (6 személyes ülős),
5: Twinliner (180 személyes nagykabinos lift).
(www.openstreetmap.org)

Nyáron is közlekedő, egyenként 24 személyes funitel-típusú típusú felvonó (térképen az 1-es számú). A Silvrettabahn fantázianevű kétköteles gyorslift elődje először egy 55 személyes ingaüzemű, nagykabinos változat volt 1962-től 1983-ig, majd az egyenként hatszemélyes, kiskabinos gondolalift váltotta fel egészen 1998-ig, amikor is a videón látható típust beüzemelték. Manapság talán el se tudnánk képzelni, de a 1963-as időszakban Ischgl mindösszesen két felvonóval rendelkezett, az előbb említett ingaüzeművel, valamint egy húzólifttel (Idjochlift). Ennek ellenére pályarendszere már akkor is eléggé kiterjedt volt. (YouTube videolink)

A nyári időszakban a feljutáshoz elegendő az előzőleg említett Silvrettabahn szállítókapacitása, így a két képen látható egyenként 28 személyes, háromköteles (3S) típusú óriás-gondola lift éppen pihenőjét tartja (a több-köteles rendszer elvéről bővebben itt).
Összesen három felvonó vezet Ischglből a 2320 méteren fekvő, Idalp nevű központi magaslatra, onnan pedig további liftek a környező lejtőkhöz, illetve a határhegyláncon át Svájc - azaz Samnaun felé. A sícentrum legmagasabban elérhető pontja pedig 2872 méter.

Határátkelő a 2750 méter magas Flimjoch környékén.

Silvrettabahn felső végállomása Idalp és a svájci határ Flimjoch közt közlekedő, nyolcszemélyes ülőlift, éppen lefele menet fotózva (térképen a 2-es számú). A nyári szezonban székenként maximum négy ember utazhat vele, valószínűleg azért, mert gyalogosan a kiszállás művelete sokkal lassabb, ezért baleset-veszélyesebb is, mint sítalpon kicsúszva, annak ellenére, hogy a szállítóegységek a végállomásokon alacsonyabb sebességgel fordulnak vissza.

A környék ülőliftjeit nyáron felszerelik kerékpárszállító konzolokkal is. (A képen a svájci oldalon közlekedő Flimsattelbahn látható, ez a térképen a 3-as számú lift.)

Samnaun attrakciója az emeletes, 180 személyes ingaüzemű felvonó (térképen az 5-ös számú). Az 1995-ben átadott liftet a svájci Garaventa szállította.

 A felügyelő személyzet kezelőpultja az emeleten kapott helyet. A képernyőn a bekamerázott földszint, illetve annak távműködtetésű ajtajai vehetőek ki. A "liftzenét" a kép jobb szélén (a távbeszélő kagyló mellett) látható, beépített autórádió szolgáltatja. Útközben sajnos egy kisebb hiba lépett fel, aminek következtében az alsó végállomástól nem messze körülbelül 20 percet állt a kabin, a samnauni főút felett lógva. Szerencsére az üzemzavart sikerült elhárítaniuk.

A tiroli oldalon lévő figyelmeztető tábla szerint ha járművünkkel esetleg nem az országút felől, szabályosan közelítenénk meg a vámmentes zónát, hanem "kertek alatt", a hegyek közt vezető kis utakon (például terepjáróval), akkor vámbírság kirovására számíthatunk, elejét véve az esetleges csempészetnek. Ahogy a kinti tartózkodásom alatt megtudtam, Samnaun tekintetében a tiroli rendszámú autókat határátlépéskor akkurátusabban vizsgálják a fináncok. Vámosokat egyébként a hegytetőn nem láttunk, egy üres vámkezelő konténer irodát viszont igen.

(A bejegyzés videó- és fényképanyaga saját forrás.)