Az idei nyár "kötélpályákban szerényebbnek" bizonyult, ennek ellenére sikerült mégis egy emblematikus siklóval utazni. A lenti videófelvétel főszereplőjéről már készült bejegyzés, amely ide kattintva olvasható el. Röviden bemutatva a Türingiai-erdőben található Oberweißbach-sikló a Schwarza-völgyi vasút (Schwarzatalbahn) részét képezi, amely azért épült még az 1923-as években, hogy kapcsolatot teremtsen a fő vasútvonal és a középhegység magasabban fekvő települései között ingázó, helyi érdekű vonat között. Obstfelderschmiede nevű vasútállomásról induló, acélkábel mozgatta sikló-járműpár 320 méter szintkülönbséget küzd le, megérkezve a felső, Lichtenhain nevű, 645 méter magasan fekvő állomásra. Innen egy 2,6 km hosszú, villamosított, helyi érdekű hegyi vasúttal folytathatjuk utunkat Cursdorf irányába. A hajdanán fontos személy és teherforgalmi összeköttetést biztosító vaspálya-rendszer túlélte az NDK összeomlását, napjainkban pedig a turizmus területén játszik főszerepet. A kétezres évek elején műemlék jellegének megtartása mellett átfogó rekonstrukción esett át.
A felvétel késő délután készült, így kevés utas tartózkodott a járműveken, főleg a völgymenet során: ennek megfelelően jól kivehető a mechanika menet közben kiadott recsegő, zörgő hangja, amely ad egy fajta plusz "relaxációs faktort" az útnak. Felfele irányba a hagyományos személyszállító siklójárművön tartózkodtunk, visszafele a teherszállító egységre rögzített, nyitott "cabrio-kocsin".
Kapcsolódó oldal:
Szólj hozzá!
Címkék: sikló Németország Türingia nyári beszámoló
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.