Kötélpálya blog

Ismét egy alpesi oldtimer-lift vonul nyugdíjba - bő 63 éves szolgálat után. Egy élő műszaki ritkasággal leszünk szegényebbek.

Bajorország dél-keleti csücskében, az osztrák alpesi vonulatba beékelődve fekszik a Berchtesgaden Nemzeti Park és annak festői szépségű tava a Königssee. A hegyi tó bejáratától pár perc sétányira lévő kétszakaszos lift, a Jennerbahn 1953 óta szállította utasait. Az akkoriban forradalminak számító, svájci Von Roll-féle gyorsrögzítős rendszerű felvonón összesen 140 darab kétszemélyes oldalülős szék (mint másodosztály) és 30 darab szintén kétszemélyes, fedett kabin (mint első osztály) közlekedett, későbbiekben azonban az összes szállítóegységet fokozatosan kabinosokra cserélték. (Érdekes adalék, hogy ennek a rendszernek, nevezetesen a Von Roll 101-nek a licencét az akkori Csehszlovák Transporta Chrudim gyár is megvásárolta, így számos oldalülős üzemelt északi szomszédunk síterepein is.)

Völgyállomás - most már ex - épülete. Az üzemeltető honlapján lévő látványterv szerint elbontják és a mai trendeknek megfelelően egy modern épületkomplexumot húznak fel helyette. (Wikimédia - Mattes)

A kötélpályát 1970-es években felújították, ekkor kapott egységesen új CWA gyártmányú kabinokat, de meghagytak néhány bevethető, oldalülős széket is a rendszerben. A húszperces utazást követően az 1800 méter magasan fekvő felső végállomástól kis kirándulással feljuthatunk az 1874 méteres Jenner-csúcsra, ahonnan kitűnő kilátás nyílik az alatta elterülő Königssee víztükrére.

A székes változathoz hasonlóan a kétszemélyes - nem túl tágas - CWA kabinokban is "oldalvást" haladtunk. A "retro" rácsos szerkezetű felvonóoszlopok görgői alatt felerősített biztonsági terelőlemezek és a kabinok gyorsrögzítőjénél lévő dupla keréksor Von Roll-jellegzetességek. (Wikimédia - Slashme)

A felső végállomás felvonóháza belülről. (www.lift-world.info - Radim Polcer)

Von Roll-rendszer "lelke": a rugós gyorsrögzítő szerkezet, nyitott állapotában. A felvonóállomást elhagyva a középső pofák fogják majd közre a vonókötelet. (www.seilbahn-nostalgie.ch)

Egy kis nosztalgia: néhány darab székes szállítóegységet meghagytak a nyári üzemre. (www.lift-world.info - Radim Polcer)

A téli üzemkor sípályákat is kiszolgáló létesítmény idősebb kora ellenére műszakilag kifogástalan állapotnak örvendett, azonban kapacitása már nem volt nevezhető kielégítőnek, így a döntéshozók egy korszerű, nagyobb átbocsátó képességű és akadálymentesített felvonórendszer beruházása mellett döntöttek. A búcsúmenetet március 5-én tartották, mielőtt az utazóközönség előtt végleg bezárták volna. A tervek szerint az új, kabinonként 10 személyes gondola-liftet 2018 májusára adják át. A korszerűsítés két ülőliftet is érint, ezeket is lecserélik, így gyakorlatilag a sícentrum liftparkjának jelentős része is megújul.

Felső végállomás felől nézve. A háttérben jobbra látható masszívum az osztrák-bajor határhegy. Túloldalt Salzburg és elővárosai fekszenek. (Saját fotó)

Őszi kilátás a Jenner-csúcsról Königssee felé. A háttérben látható, tó mögötti hegyláncok csipkéi már osztrák felségterületen vannak - onnan letekintve a salzburg-tartományibeli Saalfelden vagy Maria Alm települést látnánk. (Saját fotó)

Kapcsolódó oldalak:

• http://www.jennerbahn.de/de/neubau-jennerbahn/
• http://www.lift-world.info/de/lifts/resort/schoenau_am_koenigssee/jenner/index.htm
• http://blog.berchtesgadener-land.com/2017/03/01/alte-jennerbahn-neubau/
• https://de.wikipedia.org/wiki/Jennerbahn

Ami az autók világában például a Frankfurti vagy Genfi szalon, vagy a vasúttechnikában a berlini Innotrans szakkiállítás, az a kötélpályánál az innsbrucki Interalpin nemzetközi vásár.

A legfrissebb alpesi technikákat bemutató szakkiállítás legelőször 1974-ben egy síkongresszus keretén belül mutatkozott be Innsbruck egyik elővárosában, persze jóval szerényebb méretekkel. Az azóta eltelt évek során ez alaposan megváltozott, jelenleg a világ legjelentősebb seregszemléjévé nőtte ki magát, ahol a szakma iránt kíváncsi látogatók és gyártók találkozhatnak egymással.

A kétévente megrendezett eseményen legutóbb (azaz 2015-ben) 650 cég képviseltette magát, ebbe természetesen beletartoznak a sípálya karbantartó gépeket - azaz ratrakokat, hóágyúkat, beléptető rendszereket, biztonsági és egyéb berendezéseket gyártó vállalkozások is. A legújabb trendeknek megfelelően már nemcsak a hegyvidéki felvonók, hanem a városi kötélpályák, mint tömegközlekedési alternatívák is bemutatásra kerültek a kiállítók standjain, valamint egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a hatékonyabb és energiatakarékosabb üzemeltetési megoldások.

A téli sportok Ázsiában is egyre népszerűbbek, így az idei, immáron 22. alkalommal, április 26. és 28. között megrendezett eseményen először mutatkoznak be kínai és iráni cégek is. A 2015-ös eseményen körülbelül 23 000 látogató vett részt a világ 80 országából és idén is ugyanennyi emberre számítanak.

A 2015-ös, 21. szakkiállítást stílszerűen az osztrák felvonógyártás zászlóshajójának számító Doppelmayr népszerűsítette Innsbruckban. (newsroom.doppelmayr.com)

Az eseménynek helyet adó Congress Messe Innsbruck (www.interalpin.at)

A látogatók nemcsak megtekinthették, hanem ki is próbálhatták a kiállított termékeket, mint például ezt a hatszemélyes, plexis szállítóegységet. (www.interalpin.at)

Háromköteles, azaz 3S típusú felvonó szállítóegységének egyik futóműve testközelből. (www.interalpin.at)

A képen a Sigma vállalat frissen debütált, Symphony fantázianevű kabinja, jobbra pedig a francia Poma standja látható. (www.interalpin.at)

Szintén népszerűek a nem kötélpályás résztvevők közül a sípálya karbantartó gépek, azaz a ratrakok gyártóinak standjai is. (www.interalpin.at)

Kapcsolódó oldalak:

• http://www.interalpin.at/
• http://www.seilbahn.net/
• http://www.interalpin.at/files/Interalpin/presse/Interalpin%20Final%20Report.pdf

Zürich belvárosában, a főpályaudvartól néhány perc sétára, a Bahnhofbrücke nevű hídon átkelve egy hangulatos sikló-vonalra bukkanhatunk. A két utca - illetve egy villamosvonal felett átívelő pálya viszonylag rövid, hossza csupán 176 méter. Az alsó végpontja az egymás mellett szorosan álló középületek egyikében található, a felső állomása pedig a patinás Államszövetségi Műszaki Egyetem (Eidgenössische Technische Hochschule - ETH) területén lévő kilátóterasz és kedvelt turistacélpont közvetlen közelében kapott helyet. A sikló neve is ebből ered, mivel az oktatási intézményt annak idején Eidgenössisches Polytechnikum-nak hívták.

(Wikimédia - MPorciusCato)

A liftet 1889-ben nyitották meg a nagyközönség előtt, mely eredetileg vízballaszt meghajtású volt. Ez azt jelenti, hogy a közös acélkábelen oda-vissza közlekedő siklójárműpár egyik tagjának ballaszttartályát vízzel töltötték fel, így a lefelé tartó út során a folyadék többletsúlya elegendő volt ahhoz, hogy egyben fel is vontassa a völgyállomásnál várakozó járművet, mindennemű hajtómotor alkalmazása nélkül. Az út végén a vizet leengedték, a felső végállomásra beérkezett jármű tartályát pedig feltöltötték, újrakezdve az egész folyamatot. Az említett megoldással csupán nyolc évig üzemelt a svájci sikló, 1897-ben átalakították központi villamos meghajtásúra.

Félúton a kitérőnél, ahol a járműpár találkozik. A rövid vonal ezen a szakaszon kicsit el is kanyarodik. (Wikimédia - Roland zh)

Az 1970-es évek elejére a vonal már évek óta veszteségesen működött, ezért az államtól kapott, 1976-ban lejárandó működési engedélyét az üzemeltető Zürichbergbahn már nem kívánta meghosszabbíttatni, így a siklót a teljes megszűnés fenyegette. 1972-ben összefogás indult "Pro Polybahn" néven a megmentésére. A törekvést siker koronázta: 1976-ban a vonalat a Schweizerische Bankgesellschaft nevű svájci pénzintézet a koncesszió lejárta előtti utolsó pillanatban átvette. A tulajdonosi szerepkörre egy külön vállalkozást alapítottak, SBG Polybahn AG néven, az üzemeltetési feladatokkal pedig a Zürichi Közlekedési Társaságot bízták meg. 107 évvel a sikló megnyitása után, 1996-ban teljesen felújították, a két személyszállító egységet kicserélték, meghagyva "békebeli" kinézetét. A rendszer immáron teljesen automatán üzemel, a járműpárok pedig 2-5 perces időközönként közlekednek, az út körülbelül másfél percig tart. A kilencvenes évek végén történt svájci bankegyesülés miatt a sikló neve UBS Polybahn-ra változott.

A kilátóterasz melletti felső végállomás pavilonszerű épülete, a pálya felől nézve. Stílusa Magyarországon sem annyira idegen, gondoljunk például a budapesti Svábhegy környékére. (Wikimédia - Roland zh)

Panoráma-részlet a Polyterrasse kilátóhelyről. A teljes panoráma fotó itt tekinthető meg. (Wikimédia - Thomas Wolf)

"Virtuális" Polyterrasse. (Google térkép)

Kapcsolódó oldalak:

• https://de.wikipedia.org/wiki/Polybahn
• http://www.lift-world.info/de/lifts/2240/datas.htm
• https://www.stadt-zuerich.ch/vbz/de/index/die_vbz/mitbetreute_bahnen/ubs_polybahn/geschichte_der_ubs_polybahn.html

Genova, Olaszország legnagyobb kikötővárosa egy hegyekkel övezett, félkaréj-szerű öbölben terül el. Domborzati adottságai miatt a számos műemlékkel is büszkélkedő településen a hagyományos tömegközlekedési hálózat mellet három sikló és tíz közforgalmi személyfelvonó is üzemel. Ezek közül talán az egyik legérdekesebb a Montegalletto nevű magaslaton fekvő, neogótikus d'Albertis kastély és múzeum (Castello d'Albertis) felvonója, melynek alsó állomása a körülbelül hetven méterrel lejjebb található via Balbi egyik mellékutcájából nyílik.

d'Albertis kastély (Wikimédia - Alessio Sbarbaro)

Az előd liftet 1929-ben adták át, alsó állomását a hegy gyomrába vezető, 300 méter hosszú (vízszintes) alagúton keresztül gyalogosan kellett megközelíteni. Noha a létesítmény a hatvanas évek közepén renováláson is átesett, műszaki állapota a kilencvenes évek közepére annyira leromlott, hogy azt végleg be kellett zárni. 2001-ben a város egy új felvonó beruházásáról döntött, a kiírt pályázatot a francia Poma olasz leányvállalata, a Poma Italia nyerte el.

A felvonó alsó bejárata - és egyben az alagúté is - a Balbi utcából nyílva. (alpinforum.com - ATV / stahlseil.ch)

Ez pedig a felső bejárat a kastély területén. (alpinforum.com - ATV / stahlseil.ch)

Mivel a megrendelő elvárása az volt, hogy az utasoknak ne kelljen az alagutat végiggyalogolniuk, a 2004-ben átadott, teljesen automatizált műszaki létesítmény egy siklójármű, illetve egy hagyományos épületfelvonó érdekes keveréke lett:

(alpinforum.com - ATV / stahlseil.ch)

Az első szakasz: a felvonószekrénybe belépve a szállító egység - egy siklójárműhöz hasonlóan - egy sínpáron gurulva, vonókábel segítségével mozgatva végighalad a (majdnem) vízszintes alagút 236 méteres szakaszán, 16,2 km/órás maximális sebességgel.

(alpinforum.com - ATV / stahlseil.ch)

Második szakasz: az út végén a vonal jobbra kanyarodik a kép hátterében található liftakna bejárata felé. Mivel két darab kabin közlekedik ingaüzemben, a sín kétfelé válik, így az egyik a liftakna bal, a másik pedig a jobb felén lévő dokkoló egységre gurul rá, miközben a vontató kábel és a kabin közti mechanikus kapcsolat megszűnik. Onnan a dokkolóegység veszi át a feladatot, "klasszikus épületfelvonóként" felvontatva a liftszekrényt a 70 méter hosszú liftaknában. A fotó előtérben lévő sínpár két oldalán a felvonószekrényeket mozgató acélkábel-hurok terelőgörgői láthatóak. Jobbra a karbantartó terület, illetve az automata vezérlés szekrényei is kivehetőek. A vízszintes szakaszt teljes hosszában menekítő peronnal is felszerelték.

Az ellen-irányból közben megérkezett a másik felvonószekrény is a liftakna aljára, majd folytatja útját az alagút kijárata felé, siklóként. A kabinpár 1-es számú tagja narancssárga a másik (2-es számú) pedig kék színű. (alpinforum.com - ATV / stahlseil.ch)

A 300 méteres alagút bejáratához képest egy kissé beljebb található a felvonó tényleges beszállási helye (balra az önműködő liftajtó, jobbra tőle a menekítő peron vészkijárata). Gondolhatnánk azért, mert ha esetleg nagyobb sor alakulna ki, ne az utcán keljen álldogálniuk az utasoknak. Az ok valószínűleg prózaibb, mivel a padló alatt kapott helyett a sikló szakasz hajtóműve. (www.genovameteo.it)

Szerencsére videó is készült erről az érdekességről, még jobban megvilágítva a működési elvet.

Kapcsolódó oldalak:

• http://www.alpinforum.com/forum/viewtopic.php?t=55486&p=5074732
• https://it.wikipedia.org/wiki/Ascensore_Castello_d'Albertis-Montegalletto
• http://www.genovameteo.it/albertis1.htm