Coub
A felvonók világában ugyanúgy, mint akár a vasút esetében is, elengedhetetlenek a biztonsági berendezések megléte. Ha az ingaüzemű felvonót vesszük, szükség van olyan információkra, mint például: a kabinoknál lezajlott-e az utascsere és készen állnak az indulásra, esetleg menet közben fellépett-e valami műszaki meghibásodás, amely azonnali beavatkozást igényel az irányítás (vagy az automata rendszer) részéről, és így tovább. A fejlett informatikai rendszerek és a vezetékmentes hálózatok gyors ütemű elterjedésének köszönhetően az üzemeltetés egyre biztonságosabbá és megbízhatóbbá válik.
A biztosító berendezések szükségességét természetesen a gyártók már eléggé korán felismerték és a kötélpálya rendszerek mellett ez is folyamatosan fejlődött. Nemrég az interneten fellelt, osztrák céges brossúrán keresztül most bepillantást nyerhetünk egy hetvenes évek elejei, nagykabinos ingaüzemű felvonóhoz tervezett rendszer működésébe.
E. Schrack Elektrizitäts AG által kiadott dokumentumokban bemutatott kommunikációs rendszer - a többi ilyen rendszerhez hasonlóan - a felvonó mozgatásáért felelős (vonó-) kötélhurokját használják jelátvitelre.
Példánkban szereplő nagykabinos ingaüzemű felvonó kialakítása. (grafika: német Wikipédia)
A jeladást és vételt úgynevezett induktív, érintkezés-mentes technológiával oldották meg, a kötelet körülvevő tekercses gyűrűk segítségével. Ez optimális biztonságot nyújtott a csúszóérintkezős vagy görgős jelátvitellel szemben, amelyek megbízhatatlanul működhetnek növekvő sebességnél vagy nem megfelelő időjárási feltételek, például jegesedés esetén. A két végállomás akusztikus és vizuális megjelenítőkkel ellátott vezérlőpulttal szerelték fel, ezen kívül a kabinokban is találhatók kisebb méretű, kulccsal letiltható vezérlőpanelek. A villámvédelemről szűrő- és védelmi áramkörök, valamint hagyományos villámvédelmi biztosítékok gondoskodtak, ezen kívül a kötélhurkot leföldelték és a statikus töltéseket ún. folytótekercseken vezették le.
Induktiv jeladó gyűrűk a vonókötél körül. (E. Schrack Elektrizitäts AG prospektusa, 1973)
Kezelőpult és a relés vezérlőszekrény (E. Schrack Elektrizitäts AG prospektusa, 1973)
Jelátvitelhez alacsony frekvenciájú, 4000 és 8000 Hertz közötti frekvenciatartományú audiocsatornákat használtak, átviteli típusnak pedig (az FM rádióknál is ismert) frekvencia modulációt (keretes szöveg lent) választottak. A jelek átküldése és feldolgozása relés rendszeren alapult. Az audiofrekvenciás rendszer elméletileg korlátlan számú parancsot képes továbbítani - a parancs kiértékelését követően pedig visszaigazolást küld. Ez a visszacsatolás lehetővé tette a biztonságos kommunikációt a vezérlő állomás és a közlekedtetett felvonókabinok között. Logikailag független csatornák futottak a kabinpárból és az ellenállomásból a felvonó hajtóművének helyet adó végállomás felé, valamint közösen használt csatornák futottak a hajtóműnek helyet adó végállomástól (fő vezérléstől) a kabinpár és a másik végállomás felé. Az elrendezés előnye, hogy ha a rendszer részlegesen meghibásodik, a többi része teljesen működőképes marad. Minden jeliránynál két csatorna állt rendelkezésre. A kötélhurkon két független (zárt) áramkör is található, mindezek biztosították a rendszer stabilitását és megbízhatóságát. Az csatorna-áramkörök folyamatosan áram alatt vannak (nyugalmi áram). Az üzeneteket meghatározott vivőfrekvencián vitték át: ez az alapfrekvencia. Ezen belül a jeladó az üzeneteket három jeltípussal küldhette: 1.) alapfrekvencián vagy 2.) alapfrekvencia mínusz 60Hz frekvenciaeltolással vagy 3.) alapfrekvencia plusz 60Hz frekvenciaeltolással, tehát csatornánként háromféleképpen. A vevő csatornaszűrője figyelte a bemeneti jelet, a háromféléből az aktuális jeltípust észlelve és leválasztva kiváltotta a parancsot. A rendszer kialakításánál fogva a csatorna, illetve az akkumulátor áramköri kiesését felismerte, ezáltal egy ilyen meghibásodás nem váltott ki helytelen parancs értelmezést, azaz mindig világos különbséget tudott tenni a parancs és csatorna- vagy akkumulátorhiba között.
A rendszer sematikus ábrája az eredeti prospektus alapján.
A rendszer legfontosabb jeltípusai:
Készen-állás ("Fertigmeldungen") jelzés
Induláskor a kabinok készen-állás üzenetei vizuális megjelenítőn láthatóak mindkét végállomáson, valamint mindkét kabinpárnál. Ha mindkét üzenet bizonyos időn belül megérkezik, akkor fél-automata üzemmód esetén az operátor, automata üzemmódban pedig a rendszer önműködően nyugtázza. A nyugtázás törli az összes készen-állás jelzést és elindítja a figyelmeztető csengő-jelzést, az induláshoz szükséges időzítő rendszerrel együtt.
Vészleállítás ("NOT-AUS"):
Közbeavatkozás vagy meghibásodás útján kiváltódó teljes leállás, amely vizuális és akusztikus jelzést ad a vezérlőpultokon.
Veszély-ki jelzés ("GEFAHR-AUS"):
A kabin (tartókábelen guruló) futóművének fékező rendszere váltja ki a jelzést, amely vizuális és akusztikus jelzést adnak a vezérlőpultokon.
Telefonhívás ("Telefonruf") jelzés:
Alaphelyzetben a 4 állomást közös kommunikációját, illetve a két végállomás kommunikációját látja el külön összeköttetési csatornán, szintén a vonó-kötélhurok közegén keresztül. Igény szerint a kommunikációs csatornák bővíthetők voltak.
Lassan ("Langsam"):
Automata üzemmódban a menetlassítás automatikusan megtörténik a hajtásvezérlésben, a menetsebesség a gombnyomás időtartamától függ: hosszú lassítási parancs alacsony haladási sebességnek felel meg. Az előre-programozott (alapértelmezett) sebesség visszatéréséhez újabb parancsváltás szükséges.
Akkumulátor-hiba ("Batterieausfall"):
Liftkabin akkumulátorának meghibásodása által kiváltott vészjelzés.
Mi az a frekvencia moduláció?
A frekvencia moduláció (FM) egy vivőhullámba csomagolt információ, amit a vivőhullám pillanatnyi frekvenciájának változtatásával érnek el. Előnye a kedvező jel-zaj arány, azaz a vivőközegen (például acélkábelen elektromágneses indukcióval) átvitt információt a fellépő zaj nem nyomja el, így az értelmezhető marad.
(saját grafika)
Kapcsolódó anyagok:
Szólj hozzá!
Címkék: vezérlés hogyan működik nagykabin inga-üzem biztosító berendezés