Kötélpálya blog

Drezda Loschwitz városrésze már önmagában igazi technika-történeti érdekességnek számít: egyrészt itt található a (korábbi bejegyzésben már bemutatott) 114 éves, ma is közlekedő függővasútjuk, másrészt pedig nem messze tőle északabbra üzemel a nemsokára 120 éves fennállását ünneplő siklójuk. Mindkét jármű gyakorlatilag az Elba hídja mellett fekvő Körnelplatz környékére fut be.

A modern házakat leszámítva békebeli hangulatot őrző városrész kanyargós utcái mellett haladó, kb. fél kilométer hosszú és 96 méteres szintkülönbséget leküzdő vonalon két siklójármű közlekedik ingaüzemben. Mindkét végállomás (Loschwitz és Weißer Hirsch) után közvetlen egy-egy rövidebb alagútban közlekednek a járművek, majd kiérve a kanyarokkal tűzdelt nyílt pályára egy viaduktnál térnek ki egymás mellett.

A siklót 1895-ben adták át, először gőzüzem hajtotta a kötélpályát, majd nem sokkal később 1909-be átálltak a koreszűbb, elektromos üzemeltetésre. Az 1930-as években a vonalat felsővezetékkel, a járműveket pedig áramszedővel látták el, mely a világításhoz és fűtéshez szükséges energiát hivatott volt szolgáltatni. A második világháború idején  - hasonlóan a szomszédos függővasúthoz - a Drezdai bombázásokat kisebb károkkal sikerült átvészelnie, a járművek is megmenekültek a teljes pusztulástól, mivel a légi riadó alkalmával azokat az alsó, valamint a felső végállomásnál lévő alagútban tárolták.

A siklót többször is korszerűsítették, ezek közül a legjelentősebb rekonstrukciókat 1978/1979-ben és 1993/1994-ben hajtották végre. A járműveket összesen háromszor cserélték le korszerűbbre: 1934-ben, 1962-ben (elektromos ajtó vezérléses kivitel), illetve 1993-ban. Az utolsó csere alkalmával tűntek el a kocsik tetejéről az áramszedők, a pályáról pedig a felsővezetékek. A Drezdai Sikló 1984 óta műemlékvédelem alatt áll.

A Drezdai Sikló 1900-ban készült képeslapon. Jól kivehető a pálya közepén található viadukt, ahol a szerelvények találkoznak. (Wikimedia - Alexander Fischer - repr.: LC-DIG-ppmsca-00960)

Viadukt pályája közelről, valamikor a nyolcvanas évek közepéről, az NDK-s időkből. Jól látszik, hogy a járművek itt még áramszedőkkel rendelkeznek. A szerelvényeket mozgató kötélpályát a kanyaroknál terelő görgőkkel vezetik. (Wikimedia - Bundesarchiv, Bild 183-1985-0927-007 / CC-BY-SA)

Az alsó alagút mögött található völgyállomás a negyedik generációs járművel. Stílusában és festésében az elődöt követi. (Wikimedia - Norbert Kaiser) 

Weißer Hirsch nevű felső végállomás az alattunk lévő alagút bejárata felől nézve. (lift-world.info - E. Schurr)

Loschwitz városrész a sikló viaduktjával és "púpos" Wartburgokkal.. (Wikimedia - Deutsche Fotothek)

Videó a vezetőállásból nézve - lefelé menet. Egyébként útközben a vezérlő résznél senki sem tartózkodik, a szerelvényeket központilag irányítják.

Témához kapcsolódó oldalak:

• Békebeli függés - a Drezdai Függővasút
• http://lift-world.info/de/lifts/822/datas.htm
• http://de.wikipedia.org/wiki/Standseilbahn_Dresden

Professzionális modell-liftek témáját érintve következzen ennek egy "instant" változata - méghozzá a papírmodelleké.

Talán már nem is annyira ismeretlen azon papírmodellek fajtája - legyen szó autókról, buszokról repülőkről, villamosokról, stb. - melyeket internetről való letöltésük és kinyomtatásuk után kivághatunk, összeragaszthatunk viszonylag rövid idő alatt. Nos, a kötélpálya rajongóknak is létezik már ilyen honlapjuk, méghozzá a www.modellropeways.com webcím alatt. Találhatunk nagykabinos, gondola és ülős felvonókat, sőt sípálya karbantartó munkagépet - más néven ratrakot is.

A Facebook-oldalukon meg is osztottak pár fényképet a kész modellekről, ezekből jöjjön néhány darab - a valóságban működő párjukkal együtt:

Nyolcszemélyes, CWA gyártmányú gondola lift az ausztriai Flachau sírégióból. Amint a képen látható, még az ajtajai is nyithatóak.

Ugyanez a lift a valósságban. (lift-world.info)

Osztrák Zauchensee síterep - egy régebbi időszakot idéző - ex. Swoboda gyártmányú kabinja.

És a valóságban: hogy a szél fújt ilyen erősen vagy csak szimplán a fotó ferde és ezáltal csalóka, azt az Olvasó megítélésére bízom.. (lift-world.info)

Ingaüzemű (Zarges gyártmányú) nagykabinos lift modellje a németországi Oberstdorf-ból.

A valóságban - kissé más fényezéssel. (lift-world.info)

Osztrák Ischgl nevű síterep szokatlan dizájnú, CWA gyártmányú, 150 személyes kabinja - szintén ugyanerről a weblapról letölthető felvonóoszloppal.

És a valóságban: a felvonót 2013-ban adták át. (lift-world.info)

Drezda Loschwitz városrészében igazi technikai érdekességre bukkanhatunk: a Drezdai Közlekedési Vállalat által üzemeltetett jármű műszakilag egy sikló, illetve egy függővasút keveréke, amelyet közel száztizenhárom évvel ezelőtt adtak át a forgalomnak, a múlt század fordulóján 1901-ben - majdnem egy időben a síkpályás Wuppertali függővasúttal. Mindkét, akkori időben futurisztikusnak számító közlekedési eszközt a kölni születésű mérnök és feltaláló géniusz, Eugen Langen tervezte. Fontos megjegyezni, hogy a Wuppertal-ban közlekedő függő-szerelvények önjáróak és nem kábelhajtásúak, mint itt.

A Drezdai függővasutat többször is felújították, meghagyva az eredeti, békebeli stílusjegyeket, a második világháború alatti bombázásokat pedig sértetlenül átvészelte (mondhatni csodával határos módon, hiszen Drezdát a szövetségesek majdnem a földdel tették egyenlővé). Mindezeknek köszönhetően még most is üzembiztosan működik és szállítja - főleg turistákból álló utasait Oberloschwitz városrész dombtetejére és vissza, az Elba partjához nem messze.

A 84 méter szintkülönbséget áthidaló vaspálya-pár 33 darab acéltraverzen nyugszik, legnagyobbika pedig eléri a tizennégy méteres magasságot. A 274 méteres távot komótos tempóban, körülbelül 2,5 perc alatt teszi meg, persze felesleges rohannia, hiszen itt maga az utazás a lényeg.

Képek forrása: Wikipédia

Robusztus konstrukció a technika hőskorából. A vaspálya-pár nem nyílegyenes: a felső, illetve alsó szakaszán vannak benne enyhe ívek, ilyenkor alul egy vezetősínpárral "terelik" a járművet.

Alsó végállomás beszállóhelye.

Loschwitz - Oberloschwitz. Drezda dombos - magyar hasonlattal élve svábhegyi hangulatú városrésze. A végállomás felett egy kilátó épülete található.

Képeslap nemsokkal a megnyitás utáni időkből.

Videó a függővasútról és a hangulatos városrészről.

Témával foglalkozó oldalak:

• Függővasút hivatalos oldala: http://www.dvb.de/de/Freizeit-Tourismus/Bergbahnen/Schwebebahn/
• Wikipédia: http://de.wikipedia.org/wiki/Schwebebahn_Dresden
• Lift-world adatbázisa: http://lift-world.info/de/lifts/2347/datas.htm

Németországban kétévente rendezett országos kertészeti és tájépítészeti kiállítás, németül "Bundesgartenschau" olyannyira nagy attrakciónak számít arrafelé, hogy a 2011-es eseménynek otthont adó Koblenz városa ennek apropóján egy komplett kötélpályát is felépítetett, amely nem csupán a szintbeli különbség leküzdése, hanem a két helyszínt elválasztó Rajna - valamint egy vasúti pályaudvar átszelése miatt is készült.

Az esemény ihletésére "BUGA" fantázianévre keresztelt liftnek vertikálisan körülbelül 112 méter kell leküzdenie, ennyivel magasabban található az Ehrenbreitstein erődítménye melletti végállomás a másik, óvárosi St. Kastor bazilika "kertjében" épült végállomástól. A 18 darabos - egyenként 35 személyes kabinflottából a kilátás lenyűgöző.

Kitzbühel vagy a kanadai Whistler síterepéről már ismerős, úgynevezett 3S, azaz "Dreiseilumlaufbahn" - háromköteles rendszerű liftet az osztrák Doppelmayr cég építette. Azoknál két hegycsúcs összekötése volt a cél, amelynek műszaki kihívásai után ez a helyszín már nem okozhatott különösen nagy gondot a társaságnak.

Röviden a 3S rendszer lényege: mivel a kabinok önmagukban is nagy súllyal rendelkeznek ezért a kötélpálya 1 végtelenített vonókötélből és 2-2 fix teherhordó acélkábelekből áll, amelyeken a kabinok a futóműveikkel végiggurulnak, ezáltal nagyobb fesztávot lehet áthidalni kevesebb alátámasztással (felvonóoszlop telepítéssel), ráadásul a két teherhordó kötélnek köszönhetően a kabinok jobban ellenállnak az erős oldalszélnek, mint szimpla köteles társuk. (A "járműveket" a végállomásokon a vonókötélről lejövet egy lassabb sebességgel megfordítják, ezalatt lezajlik a be- és kiszállás folyamata, majd útjukat folytatják tovább az ellenkező irányba.)

BUGA kötélpálya elhelyezkedése (openstreetmap.org)

Basilika Sankt Kastor mögötti völgyállomás madártávlatból... (Wikipédia)

...és közvetlen közelről (Wikipédia).

A 3S rendszerű kabin futóműve közelről: a két szélső a fix teherhordó kötél, a középső pedig a mozgatásért felelős, végtelenített vonókötél. A végállomáson a vonókötélről lejönnek a kabinok, hogy egy sokkal lassabb sebességgel körbeforduljanak, miközben a ki- és beszállás folyamata lezajlik. (www.lift-world.info)

A végállomásokon a kabinok visszafordulnak (www.lift-world.info).

Átszelve a Rajnát az erődítmény felé vezet az út (Wikipédia).

Menet közben az erődítmény felől nézve (Wikipédia).

Kapcsolódó témák:

• Hogyan működik a kis-kabinos és ülős gyorslift?
• Két csúcs között: a kanadai Peak 2 Peak kötélpálya