Kötélpálya blog

Világ számos - főleg "hegyekkel megáldott" pontján egyre több kabinos felvonót, illetve plexi burás ülőlifteket helyeznek üzembe. Köztudott, hogy az üveggel szemben a plexi kiváló tulajdonságai közé tartozik csekély súlya és ütésállósága. Hátránya, hogy idővel összekarcolódik és bemattul. A megnövekedett számú lifteknek köszönhetően egy osztrák plexi polírozó és javító cégnek fő profiljává vált többek között az idősebb, de még jó állapotban lévő, műanyag üvegezéssel ellátott személyszállító egységek újjávarázsolása. Legutóbb Facebook-oldalukon is megosztották polírozó és tisztító munkájukat, íme az ausztriai Weißsee-gleccservidékére (Zell am See/Großglockner-régió) közlekedő felvonó hatszemélyes kabinflottájának megújulása a még szebb kilátásért (a képeket a Sunshine Polishing e.U. polírozó vállalat készítette):

A munka kezdete, még karcosan..

..polírpaszta felhordása..

..polírozás..

..kész a tökéletesen átlátszó plexitábla.

Körülbelül négy évvel ezelőtt írtam a Wikipédián egy bejegyzést a Triesztnél található Opicinai Villamosról. Apropója hogy itt is megosztom e cikk érdekesebb részeit, hogy a városi vasút egy kb. 800 méteres szakasza – a világon egyedülálló módon - siklóüzemű.

A trieszti közlekedési társaság üzemeltetésében lévő 5,175 km hosszú villamosvonal a városközponttól északra található Piazza Oberdan-t köti össze a hegyekben lévő, szlovén határ melletti Villa Opicina faluval. A villamosok az 5,2 km-es viszonylat legnagyobb részén hagyományosan, a 17 méter tengerszint-feletti magasságban lévő Piazza Scorcola és a 177 méter magasan fekvő Vetta Scorcola megálló közötti 799 méteres szakaszon pedig sikló üzemben közlekednek. Ezt a 160 méteres szintkülönbséget egy speciális siklómozdony-pár segítségével küzdik le.

A villamos vonalat 1902-ben adták át a forgalomnak. A hagyományos kéttengelyű villamoskocsikat ebben az időben fogaskerekű motorkocsik vontatták fel a meredek szakaszon, majd 1928-ban a fogaskerekű szakaszt siklóüzeműre építették át. A vonalon jelenleg 6 db acélvázas, négytengelyes, forgóvázas motorkocsi közlekedik, amelyeket még 1935-ben, illetve 1942-ben gyártottak le.

A pálya siklóüzemi szakaszán acélkábelre szerelt "siklómozdony-pár", vagy más néven kábeles vontatók találhatók (olaszul: carro scudo). Amikor a villamos ezen a pályaszakaszon halad felfelé vagy lefelé, rácsatlakozik a siklóra, majd a sínpár közötti görgőkkel megvezetett kábel felhúzza, illetve leereszti a villamoskocsit a siklóberendezéssel együtt. Az első ilyen vontatót 1928-ban gyártották, amely egy 4,7 méter hosszú, nagy hasábra hasonlító berendezés volt. Ezeket 1978-ban cserélték le egy 4,98 méter hosszú, középen vezérlőfülkével ellátott vontatókocsi-párra. A harmadik generációt 2005-ben helyezték üzembe, amelynél már nem volt szükség külön vezetőfülkére, mivel azt a villamosból irányítják és felügyelik, távvezérléssel.

Opicinai Villamos Piazza Oberdan végállomása - a vonal "hagyományos" szakasza. (Wikimédia)

A második generációs - 1978 és 2005 között üzemelt - siklóvontató viszi a rákapcsolt villamoskocsit a meredek szakaszon. (Wikimédia)

Sant' Anastasio megállótól nem messze, kb. 55 méteres tengerszint feletti magasságon, háttérben a Trieszti-öböl. (Wikimédia)

2005-ben üzembe helyezett, távvezérelhető siklóvontató. (Wikimédia)

Videó a villamosvonalról - a sikló-szakasz 3:17-nél kezdődik!

Kapcsolódó oldalak:

• http://hu.wikipedia.org/wiki/Opicinai_villamos
• Opcinai villamos hivatalos honlapja

Húzólift, tányéros, korongos, csákányos felvonó. Csak néhány kifejezés, amit mi is ismerhetünk e lifttípusnál.

Persze létezik egyszerűbb felépítése is, mint például gyermek- vagy tanulópályán üzemelő társa, ahol a kötél gumiborítású részébe kapaszkodva kell felvontatni magunkat. Apropó vontatás: ha már szóba kerültek a magyar elnevezések erre a lifttípusra, a németek a Schlepplift kifejezést használják, amely a vontatás, húzás vagy vonszolás igéjükből ered.

Előnye, hogy olcsó, nem igényel sok karbantartást és sokáig elüzemel. Egyszerűségéből fakadóan a legősibb felvonótípusok közé sorolható. Az utóbbi időkben a lift-ipar gyors fejlődésével vesztett népszerűségéből, hiszen bizonyos távolság felett kényelmetlen a vele való utazás, főleg akkor, ha az alatta futó sikló pálya nincs rendesen karbantartva - nyomvályús, jégbordás, esetleg buckás, késő tavaszi időszakban pedig kerülgethetjük a füves szakaszokat. Napjainkban inkább a rövidebb sípályák kiszolgálója.

Feljegyzések szerint a világ legelső (egyben húzós) síliftjét egy bizonyos Robert Winterhalder építette a Fekete-erdő egyik lankáján, melyet egy vízimalom segítségével működtetett. Maga a lift egy végtelenített kötél volt, melyre egy szorító készülékken keresztül lehetett kapaszkodni felfele menet. Az elv nem volt ismeretlen Magyarországon sem: sok műanyag tanpályán alkalmazták a hordozható szorítófogós megoldást.

Winterhalder szabadalma óta számos változat és technika terjedt el, de alapműködésüket tekintve gyakorlatilag hasonlóak. Nézzünk néhány típust és kivitelt - a teljesség igénye nélkül:

Kezdjük a legegyszerűbbel: maga a kötélpálya egyben a felvonó is. Kis lejtéssel bíró tanpályáknál ideális. Szokták használni két közeli helyszín összekötésére is, ahol - minimális lejtő hiányában - nincs lehetőség simán átcsúszni. (Wikipédia)

Húzólift fából ácsolt felvonóoszlopokkal a hőskorból... (Lenzerheide, Svájc - www.bergbahnen.org)

...és egy tipikus csákányos felvonós életkép a jelenkorból. (murgtal.org)

Egy hagyományos kialakítású (kétszemélyes) csákányos felvonó automatikus visszacsévélővel a régebbi időkből (Borer gyártmány). Az alapelv azonban nem sokat változott. A merev rúd után található hosszú kötél használat után visszatekerődik. A rugós visszacsévélés sebességét egy beépített olajpumpával csillapítják - itt a csévélő közepén látható kitüremkedés az. (www.skilift-info.de)

Hasonló kivitelű, úgynevezett fél-hosszú merev rúddal. Az olajpumpával átellenes oldalon a henger alakú rugóház látható. (www.skilift-info.de)

Korongos vagy tányéros változat. (www.skilift-info.de)

Rövid rúddal ellátott csákányos lift, behúzást segítő terelő kosárral (Doppelmayr gyártmány). A pumpa itt teljesen a visszacsévélő házba van beépítve (nincs kitüremkedés). Kényelmi szempontból egyébként a normál hosszúságú rúd az igazi, mivel több hely van a kapaszkodásra. (www.skilift-info.de)

(Egyébként a témakörhöz hozzátartozik, hogy az előbb említett Doppelmayr felvonógyár kifejlesztett egy másik, úgynevezett állandó szilikon fékkel rendelkező modellt is folyadékpumpa helyett.)

Az olajpumpa ház belülről. A lapátok segítségével fékeződik a visszacsévélés sebessége. (Loipolder gyártmány -  www.shoplogistics.de/cnikolai/SKILIFT-INFO/PDF-DOKUMENTE/LST260Hydro.pdf)

Franciaországban és Svájc egyes helyein elterjedt korongos lift-fajta, automata adagolóval (a kifejlesztő francia cég után szokták POMA-rendszerűnek is hívni): kötél + csévélőrendszer helyett teleszkópos rúddal rendelkezik. A videó egyébként a kezdő sízőknek készült oktató jelleggel, azonban jól megfigyelhető a felvonó működése is.

Klasszikus csákányos és korongos lifthez is készült több fajta adagoló rendszer, a videón egy egyszerűbb szerkezet.

Következzék néhány érdekesség a típussal kapcsolatban:

Ahova nem jut áram, ott dízelmotorral hajtják meg a liftet. Hátsó nagy henger az üzemanyagtartály. (Lachtal, Ausztria - Wikipédia)

Felvonó leleményes, nyári alkalmazása downhillesek körében. (fotos.mtb-news.de)

Síliftek mozgó gleccsereken című cikkemben kitértem olyan speciális húzóliftek ismertetésére is, melyek oszlopait - a gleccser folyamatos mozgása miatt - rendszeresen korrigálni kell. Íme egy ilyen folyamat az ausztriai Tuxer Gletscher-en. (ski.inmontanis.info)

Előfordul, hogy a felvonó nyílegyenes vonalvezetése nem megvalósítható. Ilyenkor szükséges egy "kanyar" beiktatása is, erre nyújt megoldást a képen látható szerkezet. (www.bergbahnen.org)

Ez a fénykép egy feladvány is lehetne: hány felvonó találkozik ezen a csomóponton? (Zinal, Svájc - www.bergbahnen.org)

Update: a helyes válasz 1 db.

A festői Salzburg látképét meghatározó, körülbelül 2000 méter magas Untersberg-hegyre 1961 óta lehet kötélpálya segítségével feljutni. Mivel a hegyvonulat az osztrák-bajor(német) határvonalon fekszik, a felső végállomástól csak pár perc séta az országhatár.

A hegy túloldalán a lélegzetelállító berchtesgadeni és obersalzbergi táj tárul elénk, amely Ausztriába szó szerint beékelődve fekszik. A másik - kötélpálya felőli - oldalon Salzburgot és a környező településeket vehetjük szemügyre, szép idő esetén.

Noha a hegy "csupán" kétezer méter magas, ugyanakkor zord letörésekkel is tarkított, amely a kötélpálya útját eléggé látványossá teszi. A völgyállomás Grödig településhez tartozó, St. Leonhard-ban található (456m). (Egyébként Grödigben működik a népszerű "Mozart-kuglit" gyártó csokoládéüzem is.) A felső végállomás egészen pontosan 1776 méteren található, innen még egy kis könnyed kirándulás és elérjük a legmagasabb ponton álló, jellegzetes hegyi-keresztet.

Völgyállomás St. Leonhard bei Grödig-nél, nagykabinos inga-lifteknél klasszikus darabnak számító felvonó-épülettel (lift-world.info).

Az ex Swoboda (jelenleg Carvatech) gyártmányú 50 személyes kabinpár egyik tagja. A futóművénél látványos, állandó szerviz-járdával (lift-world.info).

Menet közben, a felvonóház mellől szemlélve. Ebből a szögből a teherhordó- illetve vonókötelek látványosan "belógnak" (saját fotó).

Úgy tűnne, mintha mindjárt megérkeznénk, de a szembejövő kabin elárulja, még a fele hátra van az útnak.. (lift-world.info)

A sziklafal szélénél lévő felső végállomás. Ebből a szemszögből a fotó egy kissé csalóka, mert a mögötte lévő, hegycsúcsot jelölő kereszt a valóságban kissé hátrébb található (Wikipédia).

A hegyről Salzburg látképe, középen a Hochensalzburg-várral (saját fotó).

Magasan a házak felett.. Ez az épület egyébként nem a szövegben említett csokoládé gyáré, hanem Ausztria és a világ számos pontján megtalálható sí-beléptető rendszeréről híres SKIDATA székhelye (Wikimedia Commons).

A lift kezelőpultja. Az elektromos rendszert a Leitner felvonógyártó vállalat közreműködésével 2011-ben felújították (lift-world.info).

Untersberg határhegy a távolból. (Jellegzetes csúcsánál található a felső végállomás.) A kép bal szélén lévő hegy már a németországi Berchtesgaden-körzethez tartozik (Wikipédia).

Kapcsolódó oldal:

• Hogyan működnek a nagykabinos inga-liftek?