Kötélpálya blog

Németországban kétévente rendezett országos kertészeti és tájépítészeti kiállítás, németül "Bundesgartenschau" olyannyira nagy attrakciónak számít arrafelé, hogy a 2011-es eseménynek otthont adó Koblenz városa ennek apropóján egy komplett kötélpályát is felépítetett, amely nem csupán a szintbeli különbség leküzdése, hanem a két helyszínt elválasztó Rajna - valamint egy vasúti pályaudvar átszelése miatt is készült.

Az esemény ihletésére "BUGA" fantázianévre keresztelt liftnek vertikálisan körülbelül 112 méter kell leküzdenie, ennyivel magasabban található az Ehrenbreitstein erődítménye melletti végállomás a másik, óvárosi St. Kastor bazilika "kertjében" épült végállomástól. A 18 darabos - egyenként 35 személyes kabinflottából a kilátás lenyűgöző.

Kitzbühel vagy a kanadai Whistler síterepéről már ismerős, úgynevezett 3S, azaz "Dreiseilumlaufbahn" - háromköteles rendszerű liftet az osztrák Doppelmayr cég építette. Azoknál két hegycsúcs összekötése volt a cél, amelynek műszaki kihívásai után ez a helyszín már nem okozhatott különösen nagy gondot a társaságnak.

Röviden a 3S rendszer lényege: mivel a kabinok önmagukban is nagy súllyal rendelkeznek ezért a kötélpálya 1 végtelenített vonókötélből és 2-2 fix teherhordó acélkábelekből áll, amelyeken a kabinok a futóműveikkel végiggurulnak, ezáltal nagyobb fesztávot lehet áthidalni kevesebb alátámasztással (felvonóoszlop telepítéssel), ráadásul a két teherhordó kötélnek köszönhetően a kabinok jobban ellenállnak az erős oldalszélnek, mint szimpla köteles társuk. (A "járműveket" a végállomásokon a vonókötélről lejövet egy lassabb sebességgel megfordítják, ezalatt lezajlik a be- és kiszállás folyamata, majd útjukat folytatják tovább az ellenkező irányba.)

BUGA kötélpálya elhelyezkedése (openstreetmap.org)

Basilika Sankt Kastor mögötti völgyállomás madártávlatból... (Wikipédia)

...és közvetlen közelről (Wikipédia).

A 3S rendszerű kabin futóműve közelről: a két szélső a fix teherhordó kötél, a középső pedig a mozgatásért felelős, végtelenített vonókötél. A végállomáson a vonókötélről lejönnek a kabinok, hogy egy sokkal lassabb sebességgel körbeforduljanak, miközben a ki- és beszállás folyamata lezajlik. (www.lift-world.info)

A végállomásokon a kabinok visszafordulnak (www.lift-world.info).

Átszelve a Rajnát az erődítmény felé vezet az út (Wikipédia).

Menet közben az erődítmény felől nézve (Wikipédia).

Kapcsolódó témák:

• Hogyan működik a kis-kabinos és ülős gyorslift?
• Két csúcs között: a kanadai Peak 2 Peak kötélpálya

Sízés vagy kirándulás alkalmával, főleg nagy befogadó-képességű (pl. nyolcvan-, százszemélyes) kabinnal utazva talán már természetes számunkra, hogy elektronikusan nyílnak és csukódnak az ajtók, halljuk amint utazás közben szól a háttérzene, vagy mikor a liftkezelő kommunikál a központtal induláskor. Arról nem is beszélve, hogy egyes lifteken nyáron légkondicionáló vagy légcserélő rendszer működik az egyre nagyobb méretű - és kevésbé nyitható üvegfelületek miatt. Egyes felvonók esetén előfordul, mint például a Zell am See-nél található Schittenhöhe nagykabinos liftjénél is, hogy egész éjszaka nyitva tart, ahol a belső világítás a "komfortos" utazáshoz elengedhetetlen. Az egyre jobb teljesítményű akkumulátorokkal (és napelemes cellákkal) a kabinok "láthatatlan" energiaellátása folyamatosan biztosítható, ám bizonyos esetekben, mint például az éjszakai üzem is, vagy a londoni olimpiai játékokra épített kötélpálya korszerű, multimédiás (ún. Infotainment) rendszerrel felszerelt kabinjai, rövidebb idejű feltöltődést igénylő, nagyobb kapacitású energiaforrásokat követelnek. Mind a Zell am See-nél lévő, mind a Temze felett átívelő kötélpálya alkalmazta ezt az elektrotechnikai áttörést, a szuperkondenzátort. Maga a feltöltés folyamata olyan rövid, hogy bőven elegendő számukra az alsó, illetve felső állomáson történő utascsere ideje:

Az alábbi videó a Maxwell Technologies által a londoni (olimpiai) kötélpálya számára szállított szuperkondenzátorokat mutatja be, melyek a kabin tetején találhatóak. Segítségükkel biztosítják a multimédiás rendszer zavartalan működését menet közben, valamint a komfortos utazást is. Feltöltésük mindössze a végállomáson való tartózkodásuk idején végbemegy. A gyártó szerint kevesebb mint egy másodperc alatt, amit viszonylag széles, -40 és +65 Celsius fok közötti hőmérsékleti tartományban képesek produkálni..

A szuperkondenzátor rejtelmei iránt érdeklődők számára egy átfogó, angol nyelvű ismertetés: en.wikipedia.org/wiki/Supercapacitor

Témához kapcsolódó oldalak:

• http://investors.maxwell.com/phoenix.zhtml?c=94560&p=irol-newsArticle&ID=1762351&highlight=
• Kötélpálya a városban 4.: Felvonóval a Temze felett - Emirates Air Line
• Hogyan működik a kis-kabinos és ülős gyorslift?

A spanyolországi Bilbaóban található, UNESCO Világörökséget élvező vashíd a Vizcayai-öbölbe torkolló Nervión-folyón ível át, összekötve a bal parton elhelyezkedő Portugalete és a jobb parti Getxo városrészt:

Nagyobb méretért, illetve a teljes panorámaképért kattintson a képre!

A műtárgyat több mint száz éve, 1893. július 28-án avatták fel és adták át a forgalomnak. Az alapelv az volt, hogy olyan szállítóeszközt létesítsenek a két part között, amely képes nagyobb áruk mozgatására, ugyanakkor ne zavarja a folyón zajló hajóközlekedést. A nem mindennapi műszaki megoldás gyakorlatilag egy sikló, egy futódaru, illetve egy híd összeházasítása. A két part között ingázó gondola 6 kocsit és több tucat embert képes szállítani, oly módon, hogy futóműve a híd felső részén, a folyó víztükre felett 45 méteres magasságban lévő sínen mozog, a gondola pedig a futóműből lelógó kábeleken függeszkedik:

(Wikimedia)

Az igen látványos révész-szolgálat egész nap üzemel: nappal nyolcpercenként, éjjel óránként közlekedik. A híd nyílása, azaz sikló pályája 160 méter hosszú. A 61 méter magas pilonokba liftet is építettek, hogy a futó-rész felett kialakított járdán át is sétálhassunk a túlpartra, ezáltal "gyalogos-hídként" is használhatjuk:

(Wikimedia)

Videó a szállító-gondoláról

Kapcsolódó oldalak:

• UNESCO World Heritage Centre hivatalos oldala: http://whc.unesco.org/en/list/1217
• Hivatalos honlap a Hídról: http://www.puente-colgante.com/index.php/en/puente-vizcaya-2/technical-aspects-and-innovation.html
• Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vizcaya-h%C3%ADd

Téli szezonban az egyre borsosabb árú síbérletért cserébe (a rendszeres sípálya-karbantartáson túl) joggal elvárjuk, hogy a felvonók egész idő alatt, üzembiztosan rendelkezésünkre álljanak. Az alábbi videó az extrém időjárású Chamonix-síterep - Aiguille du Midi kötélpályájának egy kiadós havazás utáni tisztítási és jégmentesítési munkálatait mutatja be. (Nagykabinos liftek működési elvéről itt lehet olvasni.)

A filmben néhány érdekes momentum:

• (1:05) A liftkabin mozgatásáért felelős vontatókábel itteni átmérője 40 mm. Egy igazán hideg és csapadékos nap után a rárakódott jégréteg elérheti a 600 milimétert is.
• (1:40) Szakemberek a felvonó egyik oszlopának tetejét és a biztonságos üzem szempontjából fontos alkatrészeit tisztítják meg a ráfagyott hótol.
• (2:03) Felső végállomás szédítő magasságában a tisztító személyzet egyik tagja, mellette pedig a felvonóházat éppen elhagyó kabin futóműve látható.
• (2:26) Normál sebessége a videóban szereplő liftnek 12 m/s, azaz kb. 43 km/óra – ez a felső szakasz eléggé meredek részét tekintve figyelemreméltó. Jégmentesítéskor a sebesség azonban kevesebb mint a tizedére, 0,2 - 1 m/s-ra redukálódik.