Kötélpálya blog

A norvégiai Rjukan kötélpályáját - a Krossobanen-t 1928-ban adták át, a német Bleichert felvonógyártó vállalat kivitelezésében. A völgyállomás 403 méteren, a hegyi állomása (Gvepseborg) pedig 886 méter magasan fekszik. A felvonót Rjukan város polgárai ajándékba kapták Norsk Hydro energia és alumínium gyártó vállalattól – a lakosság többsége ugyanis az üzem dolgozója.

Amellet, hogy a kötélpálya még az eredeti konstrukciójú kabinpárokkal büszkélkedhet, másik érdekessége, hogy október és március között sokan "napturistaként" keresik fel a közlekedési eszközt, mivel ebben az időszakban a mély völgyben fekvő városkát egyáltalán nem éri közvetlen napsugárzás - ezen okból is kifolyólag kapták annak idején a liftet ajándékba. Ez az állapot viszont nemrég megváltozott, ugyanis a hegytetőre számítógéppel vezérelt, motoros tükröket telepítettek, amely a város központjára irányítja a téli napsugarak egy részét. Az ötletet egyébként pontosan 100 éve vetették fel, ám csak most valósulhatott meg az 5 millió norvég koronát (magyar forintra átszámolva kb. 181 milliós összeget) felemésztő projekt.

Krossobanen patinás kabinja (Wikimedia)

Egy szemléltető (angol nyelvű) videó Rjukan naptükreiről.

Update videó:

Evakuálási gyakorlat a Krossobanen-en.

Kapcsolódó oldalak:

• Krossobanen hivatalos weblapja: http://www.krossobanen.no/

Oregon Health & Science University, azaz az Oregon állam orvosi egyeteme megbízásából épített kötélpálya célja, hogy az intézmény Nyugat-Portland két különböző pontján fekvő létesítményét egy kényelmes és gyors közlekedési eszközzel összekösse. A választás azért a felvonóra esett mert a központi campus a közeli domboknál lévő Marquam Hill-en fekszik, az egyetem által 2001-ben megvásárolt másik ingatlan pedig 150 méterrel lejjebb és 1 kilométerrel távolabb, a folyóparti South Waterfront nevű városrészben található.

A liftet 2006 decemberében először a klinika dolgozói, valamint a diákjai számára nyitották meg, később 2007 január végén már minden érdeklődőnek. A felvonó használata az egyetem munkatársainak, és hallgatóinak ingyenes, a civilek számára díjköteles. Az osztrák Doppelmayr által épített lift az Egyesült Államok második városi tömegközlekedésre szánt kötélpályája a New Yorkban található Roosevelt Island Tramway után. A kötélpályán két darab 78 személyes nagykabin közlekedik ingaüzemben, a menetidő körülbelül 3 perc.

Közvetlen a felvonó nyomvonala alatt lakók nem igazán örültek az új látványosságnak, mivel az utasok felülről sokkal jobban beláthatnak az ingatlanok területeire - a tulajdonosok szerint ezzel megsértve privát szférájukat.

Képek forrása: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Portland_Aerial_Tram

Portlandi kötélpálya üzem közben. A háttérben, a felvonóoszloptól jobbra az egyetem south waterfront-i épülete látható.

Dizájn az űrkorszakot idézi.

Tágas belső - 78 személy befogadására.

Alsó végállomás hátulról..

..és szemből.

Felső végállomás Marquam Hill-en.

A kötélpálya alatt lakó, elégedetlen háztulaj "véleménynyilvánítása" - később a transzparens "vitatott" szavát letakarta.

Kapcsolódó oldalak:

• Aerial Tram hivatalos oldala: http://gobytram.com
• Wikipédia oldal: http://en.wikipedia.org/wiki/Portland_Aerial_Tram
• Hogyan működnek a nagykabinos inga-liftek?

A 6,5 négyzetkilométernyi Gibraltár városállama voltaképpen egy 425 m magas, 1250 m széles mészkőszirt: a Gibraltár-szikla. A felvonó a városközpontot köti össze a középső, 412 méter magasságú hegygerinccel, ahol a néhai Signal Hill nevű brit katonai erődítmény maradványai találhatók. Innen páratlan kilátás nyílik a Földközi-tenger európai és afrikai "kijáratára".

A nagykabinos kötélpálya építésével a svájci Von Roll felvonógyártó vállalatot bízták meg 1966-ban, teljes körű renoválást pedig 1986-ban vitték végbe, ekkor cserélték le a régi kabinpárost a jelenleg is közlekedő 30 személyesekre. A felvonó rendelkezik egy Apes Den nevű középállomással is, amely csak a "nyári" szezonban, áprilistól szeptemberig üzemel. A középállomástól lehet megközelíteni az errefelé élő, turista látványosságnak számító gibraltári makákó populációt.

Egyébként nem messze a lifttől üzemelt már egy magán-kötélpálya, amely az akkor még működő katonai erődítményt szolgálta ki. A hegygerincen lévő régi, felső végállomás még ma is fellelhető.

Gibraltári kötélpálya 30 személyes kabinpárjának egyike a városközpont felett. (Wikimédia)

A völgyállomás. (Wikimédia)

Apes Den nevű szezonálisan üzemelő középállomás távolabbról.. (Wikimédia)

..és közelebbről (Wikimédia)

Gibraltárt uraló mészkőszikla északról, a spanyol-angol határ felől nézve.
A fotón látható jobb-szélső csúcs a felvonó felső végállomása (maga a csúcs külön kinagyítva). (Wikimédia)

Egy kis földrajzi és történelmi kitérő:
Gibraltár (brit tengerentúli terület)

Gibraltár területének legnagyobb része a Gibraltár-szikla, egyes feltételezések szerint Héraklész oszlopainak egyike. Észak és kelet felé meredek sziklák határolják. A szárazfölddel keskeny földnyelv köti össze, amely helyenként még az 1 km szélességet sem éri el. A nyugati oldal laposabb, itt helyezkedik el az angolok hadi és kereskedelmi kikötője. A kis méretekre jellemző, hogy a közúti forgalomnak szintbeli kereszteződése van a repülőtérrel – gépkocsikkal a repülőgépek számára elsőbbséget kell adni.
A területet a spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat. 1967-ben népszavazást tartottak, amely fenntartotta a Nagy-Britanniához tartozást. Hovatartozása máig is vitatéma Nagy-Britannia és Spanyolország között.
Ami az alkotmányos státuszt illeti, Gibraltár a külügyeket és a honvédelmet kivéve teljesen önálló, a brit királynő által kinevezett kormányzó hatalma nagyon csekély, feladata abban merül ki, hogy a választáson – Gibraltárnak saját parlamentje van – nyertes párt vezetőjét kinevezi főminiszternek és kitüntetéseket nyújt át nagyobb ünnepeken.

Forrás: Wikipédia

Téma ötletadója: Recska Zoltán, blog oldalam egyik olvasója

A liftkötelek élettartalma véges. Egy bizonyos mértékű nyúlás után, illetve az esetleges anyagfáradás miatt leselejtezik őket. Íme, egy ötletes újrahasznosítása, amely a semmeringi Hirschenkogelre közlekedő felvonó alsó kijáratánál látható:

Méghozzá lépcsőkorlátként reinkarnálódott.. (saját fotó)

.. amelynek meglehetősen masszív és jellegét tekintve illik a helyhez.