Coub
Azok számára, akik nem csak az utóbbi években látogatják a szlovákiai síterepeket, ismerősen csenghet az ún. (kétszemélyes) oldalülős lifttípus. A hasonlóság e bejegyzésben szereplő svájci felvonó és szlovák társa közt nem véletlen. Például az alacsony-tátrai Chopok síterepén sokáig üzemelt oldalülős felvonó is a konstrukciót kitaláló Von Roll felvonógyártó vállalat licensze alapján épült (VR101-es típus). Mivel a sízők - mai szemmel kissé szokatlan módon - a menetiránynak oldalt utaztak, a ki és beszállást másképpen nem is lehetett volna megoldani, minthogy a liftszék a végállomáson lejött a gyorsabb sebességű, végtelenített kötélpályáról. Ekkor lehetett ki- és beszállni, valamint a tartóban lévő síléceket kivenni vagy éppen betenni.
Az Oberdorf–Weissenstein kötélpályát pontosan 1950-ben adták át. Az oldalülős megoldás mellett valószínűleg költséghatékonysága miatt dönthettek, mivel az ötvenes években már létezett hasonló rendszerű, ugyanakkor fedett, gondola-kabinos változat, azonban nem volt még oly nagy mértékben elterjedve (svájci példánál maradva kis-kabinos liftet már 1946-ban is átadtak Gstaadnál). Egyébként a kötélpálya felső végállomása egy elegáns szálloda, a Hotel und Kurhaus Weisseinstein mellett épült.
Völgyállomás fából készült épülete. A ház kötélpálya felőli kijárata is zárható volt az esti leállás után - ez a megoldás abban az időben elterjedtnek számított. (Wikipédia - Micha L. Rieser)
A kötélpálya egyik széke közelebbről. A csapadék és a közvetlen napsütés ellen műbőr ponyvás tetővel szerelték fel, nagyobb menetszél esetén pedig a ponyva oldalt is kibontható volt. (lift-world.info - Radim Polcer)
A kötélpálya két szakaszból állt (661 m - 1064 m - 1280 m), a Nesselboden nevű középállomás épületében eredetileg a felvonókezelők tolták át a székeket a második szakaszhoz, ezt 1994-ben automatizálták.
A felvonó völgyállomása belülről. Bent a székek görgős futóművükön gurultak körbe, a lassabb sebességű haladást az acélsín alatt található szállítólánc biztosította. Eredetileg az ilyen típusú lifteket kézzel mozgatták az indítóhelyükre - lásd. lent, második videó. (Wikipédia - Micha L. Rieser)
A középállomás automatikus szállítólánc-rendszerét 1994-ben telepítették. (Wikipédia - Taxiarchos228)
Kötélpálya vonalvezetésének egyik érdekes szakasza: méghozzá egy vasúti pálya felett (lift-world.info - Radim Polcer)
A felvonó sorsa a kétezres évek vége felé pecsételődött meg. A svájci közlekedési hatóság a lift fő alkatrészeinek elöregedett állapotára hivatkozva mihamarabbi leállítását, valamint egy teljesen új lift megépítését szorgalmazta, ellentétben az annak megmaradásáért küzdő Pro Sesseli nevű egyesülettel, valamint a svájci műemlékvédelmi bizottsággal. A vitában végül is az új lift építésének terve győzött, mivel a jelenlegi biztonsági feltételeknek csak úgy tudott volna megfelelni, ha egy teljesen átfogó, nem kis költségekkel járó felújításon esett volna át, elvesztve ezáltal technikatörténeti jelentőségét és muzeális értékét - ezt az érvelést az ellenérdekű szervezetek természetesen nem fogadták el. A felvonó 59 év után, 2009 novemberében közlekedett utoljára.
Lebontott völgyállomás maradványa. A helyén új, gondola-felvonó épül. (Wikipédia - Gestumblindi)
Az elődöt már csak videó felvételeken láthatjuk.
Oldalülős lift példa Csehországban
Az alábbi, akkurátusnak is mondható videó egy klasszikus, Von Roll-licenszű liftről készült, amely a csehországi Sněžka csúcsára közlekedett 2012-ig. Svájci rokonával ellentétben ezen a felvonón nem végeztek semmilyen műszaki korszerűsítést az eltelt idők során, így például szállítólánc híján a székeket kézzel tolták az indítóhelyükre. Miután az utasok elhelyezkedtek, a kioldószerkezetet megrántották, ezáltal a szék legurult az lejtős sínpályán, amíg el nem érte a kötélpálya sebességét. A szék görgős futóművénél található szorítópofák a kötelet befogták, ebben a pillanatban azt már a kötélpálya mozgatta.
Kapcsolódó oldalak:
Szólj hozzá!
Címkék: Svájc Csehország két-sebességes Von Roll oldalülős megszűntetett