Kötélpálya blog

Az ország dél-nyugati csücskében található, körülbelül 5,6 négyzetkilométer nagyságú Dursey Island jellegzetes ír sziget: zord, sziklás partjait körbe az óceán hullámai ostromolják, lankás felszínét pedig parcellázott legelők borítják. Noha a terület alkalmas gazdálkodásra (a régmúlt időkben lakták is már), az eljutás kissé nehézkes volt, dacára annak, hogy viszonylag közel, azaz kb. kétszáz méterre fekszik az anyaországtól. Így vetődhetett fel egy olyan fajta összeköttetés ötlete, amely rosszabb időjárás ellenére is egy gyors és állandó átjutást kínál, ezzel is ösztönözve az embereket, hogy néhányuk ott újra letelepedjen vagy gazdálkodjon.

Dursey Island (Wikimédia - ArnoutVos)

A műszaki szempontból kissé szokatlan, de annál egyszerűbb felépítésű felvonót 1969-ben adták át a forgalomnak és a turisták körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Akik közlekedtek vele, elmondhatják, hogy utaztak Írország egyetlen libegőjével. A menetrendjét nem árt figyelni, mert Dursey szigetén se üzlet, se étterem, sem pedig szállás nem található, az ott lakók száma pedig alig néhány fő - a kempingezés viszont megengedett.

Dursey-sziget felől fotózva. A kötélpályának 1 darab kabinja van, amely ingaüzemben közlekedik. A szeles időjárás miatt két tartókábelen gurul, egy vonókábel pedig mozgatja. A liftet egyetlen ember kezeli, a főszigeten lévő felvonóházból. (Wikimédia - K. Jähne)

A felvonó alkalmas teherszállításra is, sőt segítségével állatokat is átvittek rendszeresen az egyik partól a másikra, melynek kapacitását 6 személy, illetve 1 szarvasmarhában állapították meg. Természetesen pontosan meghatározott max. teherbírása is van: ez 1200 font, azaz 544 kilogramm. Néhány éve azonban higiéniai és biztonsági megfontolásokból a helyi hatóság megtiltotta a haszonállatok (szarvasmarhák, juhok) szállítását, a gazdák tiltakozása ellenére. A közlekedési eszköz használatában a helybélieknek elsőbbségük van, azaz ők soron kívül igénybe vehetik. A kabin segélyhívóval - illetve félénkebb utasokra is gondolva - a Bibliából vett 91-es zsoltár szövegének másolatával, és egy szenteltvizes palackkal is fel van szerelve.

Két part között félúton. (www.durseyisland.ie)

A felvonóház belülről. Egyszerű technika; a fehér rácsnál találhatjuk magát a hajtóművet. (www.lift-world.info - PH)

Túloldalt, Dursey szigetén még egyszerűbb a felépítés: egy vasszerkezet, mely a tartókábeleket feszesen rögzíti, rajta a kabin mozgatásáért felelős vonókötél visszafordító csigájával (lásd. következő kép). A háttérben a felvonó karbantartó épülete látható, rajta a menetrend és egyéb hasznos információk tábláival. A helybéliek kocsival mennek a felvonótól a házukig. Előfordul, hogy némelyik autón rendszám sincs. (www.lift-world.info - PH)

Az előbb említett visszafordító csiga, gondosan bezsírozva. (www.lift-world.info - PH)

Átkelés után Dursey Island három "falva" közül az egyik: Tilickafinna (Wikimédia - Richard Webb)

Rövidfilm a kötélpályáról, még az új rendelkezés előtti időkből. (Videolink)

Kötélpálya hivatalos weboldala: http://www.durseyisland.ie/

Kapcsolódó oldalak:

• http://www.lift-world.info/de/lifts/15154/datas.htm
• https://en.wikipedia.org/wiki/Dursey_Island
• http://derstandard.at/2000043410923/Mit-Irlands-einziger-Seilbahn-nach-Dursey-Island

1905-ben Wilhelm Feldmann német mérnök vezetésével és a svájci Von Roll vas- és acélipari vállalat kivitelezésében megkezdődött egy történelmi jelentőségű felvonó építése a Jungfrau-hegyvidéktől északkeletre fekvő, Grindelwald nevű településnél, a 3692 méter magas Wetterhorn lábánál. Három évvel később, 1908-ban át is adták a turistaforgalomnak Svájc legelső személyszállító kötélpályáját (az Aufzug elnevezést a németben egyébként az épületfelvonókra alkalmazzák, a Schwebebahn vagy Seilbahn csak később terjedt el a szakmában).

Az 1257 és 1677 méteres magasság között közlekedő liftet eredetileg egy négyszakaszos rendszer első tagjának szánták, mivel a végső cél maga Wetterhorn csúcsa lett volna. A kötélpályán két 16 személyes kabin közlekedett ingaüzemben, amelyek 2-2 teherhordó kábelen gurultak, illetve 2-2 vonókötél mozgatta őket 1,2 m/s-os (azaz 4,32 km/órás) sebességgel. A felvonó nemcsak úttörő volt a maga nemében, hanem kialakítását, biztonsági rendszerét tekintve is figyelemre méltónak számított, annak ellenére, hogy ebben az időszakban nem léteztek konkrét biztonsági szabályzatok és előírások, mint napjainkban. A kötélpályát mozgató hajtómű két független fékrendszerrel rendelkezett, valamint a kabinok futóművei biztonsági fogókészülékekkel voltak ellátva. Áramszünet vagy az elektromotor meghibásodása esetén egy manuális segédhajtómű segítségével tudták az utasokat lehozni. Sőt, a kabinoknál fellépő meghibásodás (pl. elakadás) esetén is volt megoldás: ugyanazon a kötélpályán közlekedő, de független meghajtással rendelkező, kvázi mentő-liftet lehetett bevetni, amellyel eljuthattak a bajba került személyszállító egységhez. A sziklás Wetterhorn zord természeti adottságaiból fakadóan a felső felvonóházat a masszívum falába kellett felépíteni, a völgyből vezető kötélpálya átlagos meredeksége pedig meghaladta 49 fokot.

Korabeli fotó a felső végállomásról. Kép jól érzékelteti, hogy mennyire meredek volt a kötélpálya a legfelső szakaszon. A V-alakú vasszerkezet felett lévő épület a gépház. (www.seilbahn-nostalgie.ch)

A kötélpálya egy másik szemszögből. (www.zeno.org)

A Luzerni közlekedési múzeumban ki van állítva a Wetterhorn-kabin hiteles másolata (egy másik kabin-másolatot a völgyállomás helyétől nem messze is kiállítottak). Mivel a kötélpálya meglehetősen meredek szögben vezetett fölfelé, a futómű pedig eléggé közel helyezkedett el a tetőhöz, így egy rést kellett hagyni a "tornácos bungalóra" emlékeztető személyszállító egység közepén, hogy az acélkábelek elférjenek. (Verkehrshaus der Schweiz - www.verkehrshaus.ch)

Természetesen az utazóközönséget nem engedték fel a tetőre, csupán a karbantartó személyzet mehetett a korláttal körbekerített felső részre. Az első ilyen típusú felvonóra körülbelül száz évet kellett még várni Svájcban. A fotó készítésekor a Wetterhorn oldalánál lenyúló Grindelwald-gleccser nyelve még egész mélyen leért a völgyig, amit a felvonóból is meg lehetett csodálni. Háttérben a hegymászók körében népszerű, 3970 méter magas Eiger látható. (Grindelwald for excellence - www.griwa.com)

Komolyan készülhettek a többi szakasz megépítésére is, hiszen a képen látható, eredeti menetrenden is I. Szekcióként van feltüntetve a Wetterhorn-lift. A tábla tanúsága szerint 30 percenként indultak a kabinok fel-, illetve lefelé, reggel fél nyolc és este hét között, déli 12 és 13 óra között pedig ebédszünetet tartottak. (www.alpinforum.com - schifreak)

Sajnos a felvonó pályafutása nem tartott sokáig. A bezárásnak nem műszaki, hanem tisztán financiális okai voltak. Hiába kereste fel számos turista a megnyitást követő időkben, az I. Világháború végleg közbeszólt. Svájc noha semleges maradt és harcok nem dúlták, a turizmus oly mértékben megcsappant, hogy a kötélpálya üzemeltetése veszteségessé vált, így 1915-ben leállították. Érdekes módon a rá következő békeidőkben sem nyílt lehetőség az újranyitásra, így a végleges elbontás mellett döntöttek. Az épületek közül csak a felső végállomás maradt meg épségben.

A felső végállomást nem bontották el, sőt jelenlegi állapotát nézve áteshetett némi renováláson is - a képen nem szereplő, alsó épületből azonban nem sok maradt. (www.hikr.org - chamuotsch)

Grindelwald látképe napjainkban, háttérben a Wetterhorn. A piros vonal a hajdanvolt kötélpálya helyét jelöli. Az ezerkilencszázas évek elején a csúcsig vezető, négyszakaszos kötélpálya-rendszer tervének megvalósítása emberfeletti teljesítmény lett volna. (kép: www.summitpost.org - gimpilator)

Kapcsolódó oldalak:

• https://de.wikipedia.org/wiki/Wetterhorn-Aufzug
• http://www.zeno.org/Lueger-1904/A/Seilbahnen+%5B2%5D#9Seilbahnen20
• https://www.verkehrshaus.ch/de/museum/seilbahnen/seilbahnkabine
• http://www.griwa.com/index.php?Grindelwald_for_excellence:Grindelwald_fr%FCher
• http://www.alpinforum.com/forum/viewtopic.php?f=32&t=3168&start=25
• http://www.seilbahn-nostalgie.ch/geschichte.html

Az eredeti bejegyzés írásakor a Zöld vonalon, azaz a Línea Verdén még folytak a munkálatok. Nos, december 4-én ünnepélyesen átadták ezt a szakaszt is a nagyközönségnek:

Frissen átadott Zöld vonal - zöld színű kabinokkal. Hossza 3,7 kilométer, innen átszállva a Sárga vonalon utazhatunk tovább az 4150 méter magasan fekvő El Alto település felé (www.cambio.bo).

 Zöld, illetve a többi vonal elhelyezkedése (a térképre kattintva nagyobb változat jelenik meg - Wikipédia - Michael F. Schönitzer/OpenStreetMap - CC BY-SA 3.0).

A videón a Zöld vonal egyik köztes felvonóállomása felé haladva.

A sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark rögtön három attrakcióval is előrukkol. Az első, hogy ez lesz Magyarország első kabinos liftje. A második, hogy két hegyet kötnek vele össze: az 541 méteres Magas-hegyet a Magyar Kálváriának is otthont adó Szár-heggyel. (Az elv hasonlít a kanadai Whistler Blackcomb sírégió Peak 2 Peak Gondolájához - a földrajzi adottságokból fakadóan természetesen ott nagyobb léptékben.)

A kötélpálya 1036 méter hosszú lesz, rajta két darab hatszemélyes kabin fog közlekedni, az utazási idő körülbelül két és fél perces lesz. A felvonó kizárólag gyalogos turistaforgalmat tud majd kiszolgálni, sízőket nem, lévén a két hegy közül csupán a Magas-hegy rendelkezik sípályákkal.

De mi a harmadik attrakció? A kabinos-lifttel párhuzamosan - szintén a két hegyet összekötve - építenek egy úgynevezett átcsúszó kötélpályát is, azok számára, akik izgalmasabb és "adrenalin-fokozóbb" útra vágynak. Mindkét kötélpályát a Zemplén Kalandpark kétüléses liftjével (libegőjével) lehet majd elérni.

Az épülő kabinos lift magas-hegyi végállomása. A felvonó gyártója a szlovák Tatralift vállalat (Zemplén Kalandpark Facebook-oldala).

Nagyobb alkatrészeket, mint például a készre szerelt felvonóoszlop talapzati egységét helikopterrel szállítják a helyére (Zemplén Kalandpark Facebook-oldala).

Zemplén Kalandpark Facebook-oldalán szereplő képaláírás szerint: "A fotó az átcsúszó pálya cél-állomásának pódiumáról készült: ilyen a kilátó a Szár-hegy felől."

A felvonó két hatszemélyes kabinja is megérkezett. A Facebook-oldal megfogalmazása szerint - egy jól ismert idézetet használva: "Kicsi, sárga, de a miénk!". 

Az átcsúszó kötélpálya. Tervezett adatok: 80 km/órás utazósebesség,1036 méter hosszan, talajtól mért legmagasabb szintkülönbség pedig 152 méter.. (Zemplén Kalandpark Facebook oldala)

További információk és képek a kötélpályákról:

• Zemplén Kalandpark Sátoraljaújhely Facebook-oldala
• http://www.sielok.hu/rovat/hirek/cikk/elso-magyar-kabinos-lift

Egyéb kapcsolódó oldalak:

• Zemplén Kalandpark hivatalos weboldala