Kötélpálya blog

Turistákat és a téli szánkózókat kiszolgáló bajorországi Obersalzbergbahn-t 1950-ben nyitották meg, olyan kezdeményezők közreműködésével, mint a híres német hegymászó, Josef Aschauer. Berchtesgaden városkájából, a Berchtesgadener Ache (530m) folyója mellől induló 4 darab ikerkabinos felvonó a Kehlstein lábánál elterülő Obersalzberg (1020m) lankáira visz fel bennünket. (A Kehlstein név történelmi kontextusban sokaknak ismerős lehet, ugyanis erre a hegycsúcsra építette fel Hitler reprezentatív „nyaralóját”, a Sasfészket 1830 méteres szédítő magasságban.) A kötélpálya 1530 m hosszú, szintkülönbsége pedig 490 méter. A felvonót 1996-ban korszerűsítették.

A lift érdekessége, hogy ugyanazon a kötélpályán a 2 ikerkabin-pár ingaüzemben működik, tehát oda-vissza irányba közlekednek, ezért a középállomáson (770m) át kell szállnunk, hogy feljuthassunk az 1020 méteren lévő végállomásra. A jobb érthetőség kedvéért az alábbi ábra szemlélteti a működését:

Az alsó - az ábra esetében most jobboldali - ikerkabinnal eljuthatunk a középállomásig, ahol átszállva a - baloldali - felső ikerkabinra, feljuthatunk a végállomásra. A kabinok nem fordulnak meg a végállomáson, csak oda-vissza, azaz ingaüzemben közlekednek.

Az alsó végállomás (lift-world.info)

Kerékpárszállításra készen (bergfex.de)

Az alsó végállomás előtte a Berchtesgadener Ache folyóval (lift-world.info)

4-4 személyes ikerkabinok a középállomáson. A kabinon lévő fehér tábla mutatja, melyikkel juthatunk fel a végállomásra (lift-world.info).

Középállomás beléptetőrendszerrel. Személyzet helyett videokamerával (alpinforum.com).

Obersalzberg, felső végállomás (lift-world.info)

Ikerkabin, háttérben a 2713 méter magas Watzmann masszívummal (koenigssee.com)

Lifttársaság honlapja: http://www.obersalzbergbahn.de/

A Tiroler Zugspitzbahn ismertetése után nézzük meg a hegy németországi (Bajor tartomány) oldalán található drótkötélpályát, az Eibseeseilbahn-t!

Az 1960-as évek előtt kétféleképpen lehetett feljutni a Zugspitzére: a már ismertetett osztrák Tiroler Zugspitzbahn-nal, a németországi oldalon pedig a Bayerische Zugspitzbahn fogaskerekű vasúttal.
A vonat a kb. félórás magashegyi szakaszt a hegy gyomrában küzdi le, a végállomása pedig 2588 méteren található a Zugspitzplatt fennsíknál. Innen egy rövid kabinos lifttel lehet feljutni magára a hegycsúcsra.

A hegycsúcs gyorsabb megközelítése érdekében egy új felvonó megépítése mellett döntöttek, a völgyállomás helyét Eibsee hegyi-tava mellett jelölték ki. A liftet az utasoknak 1963-ban adták át, két kabinja egyenként 44 személyes. A mindössze 2 darab tartóoszloppal rendelkező kötélpálya az 1952 méteres szintkülönbségével a maga nemében monumentális, a völgyállomás 998 méteren, a hegyi-állomás 2950 méteren található, az utazás pedig kevesebb, mint 10 percig tart. A többi nagykabinos liftekkel ellentétben a hajtóművet a lenti felvonóházban építették be, abból az egyszerű okból, mert a hegycsúcson ehhez nem volt elegendő hely. 2005-ben a Doppelmayr cég közreműködésével  a felvonó teljes hajtóművét lecserélték. Jelenleg tervbe van véve a kabinok egy nagyobb változatára való lecserélése is, növelve a vonal szállítási kapacitását.

Eibseeseilbahn a Zugspitze felől (Wikipedia)

Eibsee hegyi-tó a liftből nézve (Wikipedia)

Érkezés a hegycsúcsra (háttérben látható a hegycsúcsot jelölő kereszt) - a földrajzi adottságoknak köszönhetően szokatlanul széles lett a kabinpár közötti táv (Flickr.com / Ian YVR)

Az osztrák oldalon lévő Tiroler Zugspitzbahn, valamint a német oldalon futó Eibseeseilbahn elhelyezkedése (Google Earth)

Update:

• Lecserélik Németország legmagasabb hegyére közlekedő felvonóját
• Elkészült! - Átadták Zugspitze új felvonóját

A világ legrégebbi, eredeti állapotában megőrzött, máig is üzemelő, nagykabinos felvonója a németországi Predigtstuhlbahn, Bad Reichenhallban. Az 1928-ban átadott, mai napig is üzembiztosan működő liftet a Bajor Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2006-ban műszaki műemléknek nyilvánította. Az alsó állomás 473 méter magasan található, felső állomás pedig 1583 méteren. Az utazás 8,5 percig tart.

(Képek forrása: Wikipédia)