Coub
Utóbbi időkben egyre több város tekint egyfajta tömegközlekedési alternatívaként a kötélpályákra. Ez érthető, hiszen a légvonalbeli közlekedésnek gyakorlatilag ez az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb megvalósítása és nem utolsósorban környezetkímélő megoldás. Természetesen mérlegelni kell a felvonó más, kevésbé előnyös tényezőit is: ilyen például, hogy mennyire befolyásolja a városképet, hiszen kell egy minimális magasság a kötélpályának, amely felett biztonságosan, más közlekedési rendszert nem zavarva tud üzemelni, valamint ha elkerülhetetlen a kábelek alátámasztásáért felelős felvonóoszlopok alkalmazása, hova lehet azokat telepíteni, illetve mennyire zavarja a kötélpálya alatti sávban lakókat a felvonó-rendszer, nem is beszélve arról, ha ipari területet érint a vonalvezetése, nem veszélyezteti-e annak működését. Általában azok a városi gondola vagy nagykabinos liftek szoktak a legnépszerűbbek lenni, melyek folyó felett ívelnek át, ezáltal nemcsak a lakosok gyors eljutását biztosítják egyik partról a másikra, hanem látványosságukból fakadóan jelentős turisztikai bevételt is generálnak. A listát egy újabb város, a Bretagne nyugati csücskében fekvő Brest gyarapítja, Franciaországban.
A városvezetés célja az, hogy a kötélpálya segítségével a francia haditengerészettől visszakapott és a közeli lakók számára hasznosítani kívánt területet bekössék a település vérkeringésébe. A sikeres próbamenetek után a Penfeld folyó felett közlekedő felvonót 2016. november 19-én nyitották meg a nagyközönségnek, mely a futurisztikus dizájnú üvegkabinpárja mellett egy egyedi műszaki megoldással is rendelkezik.
A svájci Bartholet felvonógyártó vállalat közreműködésével épített, Funifor rendszerre (2 tartó + 2 vonókötél) emlékeztető lift működését helytakarékossági szempontból úgy oldották meg, hogy az ingaüzemben közlekedő kabinpár nem egymás mellett, hanem egymás alatt halad. A kötélpálya egy nagy méretű, speciális szerkezetű felvonóoszloppal is rendelkezik, melynél ez a kialakítás jól megfigyelhető:
Egymás alatt közlekedő kabinpár a felvonóoszlop közelében. (Wikimédia - Ph. Saget)
A két kabin egy közös hurokpáron közlekedik oda és vissza, tehát az utazás befejeztével, a végpontokon mindig csak egy-egy kabin tartózkodik. Hagyományos ingaüzemű liftek esetében akkora szélességű terminálokat kell építeni, mely egyszer a bal - egyszer pedig az éppen jobb irányból érkező kabint be tudja fogadni. Mivel itt egymás alatt közlekednek, elegendő volt 1 kabin szélességnyi befogadó peront kiépíteni, viszont a végállomás épületet vertikálisan nem volt szükséges megnyújtani, azaz emeletessé tenni. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy miért nem:
A kötélpálya elvi vázlata. Az egymás alatt közlekedő kabinpárok kötélpárjai egy helyre futnak be. (Bartholet Seilbahnen pdf)
A fenti ábrán vázolt elv fizikai megvalósíthatósága érdekében egy trükköt vetettek be a tervezők: a két kabin futóművének kvázi "nyomtávja" nem egyforma, amíg az egyik szélesebb, addig a másik egy kissé keskenyebb, ezáltal a kötélpárok a végpontokon nem fedik egymást, úgy futnak be a hajtóművekhez, hogy nem akadnak össze:
Látható, hogy a két futómű kialakítása különbözik egymástól. (flickr.com - Julien LEGRAND)
A merőben új, emeletes megoldást a francia "saut de mouton à câble" kifejezés után SDMC koncepciónak nevezték el.
Az egyik felvonóterminál a haditengerészet volt bázisának folyóparti épületében kapott helyet. A panorámakabinokat a svájci Gangloff gyártotta. (flickr.com - Julien LEGRAND)
További infók, képek, videók:
- http://gondolaproject.com/2016/11/21/brest-cable-car-telepherique-opens-for-service/
- http://gondolaproject.com/2016/09/08/video-brest-cable-car-showcases-worlds-first-cable-overpass-design/
- https://fr.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9l%C3%A9ph%C3%A9rique_de_Brest
- Bartholet felvonógyártó vállalat brosúrája (PDF)
Szólj hozzá!
Címkék: város Franciaország Brest inga-üzem