Kötélpálya blog

Hogyan működik-rovat első témájának keretén belül a nagykabinos, inga-üzemű liftet nézzük meg röviden. Ezeket a felvonókat főleg olyan helyeken alkalmazzák, ahol kevés alátámasztással, azaz kötelet tartó oszloppal nagy fesztávolságokat kell áthidalni. A két végállomás közötti jelentős szintkülönbség és távolság miatt a kabinok  nagyobb sebességgel, általában 30-36 km/órával közlekednek. Ahogy a nevében is benne rejlik, nagy befogadó képességű, főleg állóhelyes kabin-párral rendelkeznek, melyek oda-vissza közlekedő, úgynevezett ingázó-rendszerben működnek (a német nyelvterületeken ezért hívja a szakma ezt a rendszert Pendelbahn-nak is).

A kevés alátámasztással bíró nagy fesztávolságú pályán kevésnek bizonyul az egyköteles felvonórendszer, melynél ugyanaz a kötél végzi a felvonószekrény fel- és levontatását, valamint magát a teherviselést is (pl. ülőlifteknél). Ezért 2 vagy 3 kötél között osztják meg a feladatokat a következők szerint:

(grafika: német Wikipédia)

A teherhordást egy vagy két vastagabb fix kötélre bízzák (lásd. teherhordó kötél). Ezeken gurul a kabin futóműve. A vontatást egy vékonyabb, végtelenített vonókötéllel oldják meg. A felvonóházban lévő hajtómű ezt a kötelet mozgatja, azon keresztül a kabinpárt.

Példa a háromköteles (2+1) rendszerre
(Schnalstaler Gletscherbahn, Dél-Tirol, Olaszország; lift-world.info)

Az inga-üzemű rendszert egyszerűsége és megbízható működése miatt már a felvonóépítés hajnalán előszeretettel alkalmazták, ezért sokan nevezik a klasszikus hegyi-lift felépítésének.

Példa nagykabinos, inga-üzemű felvonóra: Tiroler Zugspitzbahn

Mi történik a vonókötél elszakadása esetén?
A kabinok futóművei automata vészfékrendszerrel vannak ellátva, amelyek azonnal érzékelik a kötél elszakadását. Mivel a kötélszakadás és befékezés után értelemszerűen a felvonó képtelen a tovább-közlekedésre, az utasokat helikopterrel vagy más mentőeszközzel kell evakuálni.

A Tiroler Zugspitzbahn ismertetése után nézzük meg a hegy németországi (Bajor tartomány) oldalán található drótkötélpályát, az Eibseeseilbahn-t!

Az 1960-as évek előtt kétféleképpen lehetett feljutni a Zugspitzére: a már ismertetett osztrák Tiroler Zugspitzbahn-nal, a németországi oldalon pedig a Bayerische Zugspitzbahn fogaskerekű vasúttal.
A vonat a kb. félórás magashegyi szakaszt a hegy gyomrában küzdi le, a végállomása pedig 2588 méteren található a Zugspitzplatt fennsíknál. Innen egy rövid kabinos lifttel lehet feljutni magára a hegycsúcsra.

A hegycsúcs gyorsabb megközelítése érdekében egy új felvonó megépítése mellett döntöttek, a völgyállomás helyét Eibsee hegyi-tava mellett jelölték ki. A liftet az utasoknak 1963-ban adták át, két kabinja egyenként 44 személyes. A mindössze 2 darab tartóoszloppal rendelkező kötélpálya az 1952 méteres szintkülönbségével a maga nemében monumentális, a völgyállomás 998 méteren, a hegyi-állomás 2950 méteren található, az utazás pedig kevesebb, mint 10 percig tart. A többi nagykabinos liftekkel ellentétben a hajtóművet a lenti felvonóházban építették be, abból az egyszerű okból, mert a hegycsúcson ehhez nem volt elegendő hely. 2005-ben a Doppelmayr cég közreműködésével  a felvonó teljes hajtóművét lecserélték. Jelenleg tervbe van véve a kabinok egy nagyobb változatára való lecserélése is, növelve a vonal szállítási kapacitását.

Eibseeseilbahn a Zugspitze felől (Wikipedia)

Eibsee hegyi-tó a liftből nézve (Wikipedia)

Érkezés a hegycsúcsra (háttérben látható a hegycsúcsot jelölő kereszt) - a földrajzi adottságoknak köszönhetően szokatlanul széles lett a kabinpár közötti táv (Flickr.com / Ian YVR)

Az osztrák oldalon lévő Tiroler Zugspitzbahn, valamint a német oldalon futó Eibseeseilbahn elhelyezkedése (Google Earth)

Update:

• Lecserélik Németország legmagasabb hegyére közlekedő felvonóját
• Elkészült! - Átadták Zugspitze új felvonóját

Az osztrák-német határon fekvő, 2962 méter magas Zugspitze az Alpok egyik érdekessége, mivel a Schengeni Egyezmény előtt a hegycsúcson a világon egyedülálló határ- és vámállomáson léphettünk át egyik országból a másikba (ma már útlevél-ellenőrzés nélkül sétálhatunk a két állam között, a vámhelyiséget szuvenír-bolttá alakították át). Mindkét oldalon éttermek, szolgáltató létesítmények, távközlési állomások kaptak helyet a zsebkendőnyi területen, ezért eléggé "sűrűn beépített területnek" számít. A csúcsra három különböző felvonóval is feljuthatunk: kettővel Németországból, egyel pedig Ausztriából (Tirol-tartományból), amely nem más, mint a Tiroler Zugspitzbahn.

A kétkabinos tiroli Zugspitzbahn-t 1926-ban nyitották meg, ez volt az első felvonó, amellyel a Zugspitzére fel lehetett jutni, igaz a hegyi-állomást nem teljesen a csúcsra, hanem 157 méterrel lejjebb, 2805 méteren építették ki. A felvonóállomást egyébként a németországi oldalon fekvő fennsík - a Zugspitzplatt szélén álló Schneefernerhaus-szal gyalogosok részére egy lejtős alagúttal összekötötték. A rövid befejező szakasz 1964-ben készült el, a szintén kétkabinos Gipfelbahn (2805-2950 m). A vonalat Tirol tartománya az 1980-as évek végén eladta a Zillertaler Gletscherbahn társaságnak (ez a vállalat üzemelteti a Hintertux-gleccserrégió liftjeit is). Az eladás feltétele az volt, hogy egy teljesen új felvonót kell építeniük. Az új liftet 1991-ben adták át, amely már közvetlen a csúcsra vezet fel (2950 m), két új kabinja egyenként 100 személyesre nőtt, az utat pedig kevesebb, mint 10 perc alatt megteszi. A régi köztes állomást még ma is lehet látni, illetve a hajdani Gipfelbahn végállomását is meghagyták, ahol most múzeum üzemel. 2003-ban a völgyállomáson keletkezett tűzben az egyik kabin kiéget, a kötelekben, illetve a felvonóházhoz tartozó műszaki berendezésekben súlyos károk keletkeztek. A felújítás után a liftet újra megnyitották a turisták előtt.

Tiroler Zugspitzbahn a százszemélyes kabinnal (www.zugspitzbahn.at)

Völgyállomás Obermoos-ban (www.zugspitzbahn.at)

A hegyi-állomás: balra az üzemelő rész, jobbra a régi állomás épülete. A háttérben látható folyosón juthatunk át Németországba. (www.rieden.de)

A régi felvonóház a hegycsúcson, most múzeumként üzemel. Fent a régi Gipfelbahn kabinja. (www.zugspitzbahn.at)

Balra látható a hegyi-állomás épületkomplexuma, jobbra előtérben a régi felvonóházak, ahová a néhai Zugspitzbahn érkezett meg és ahonnan továbbment a Gipfelbahn. (www.23hq.com)

A Tiroler Zugspitzbahn és a német oldalon lévő Eibseeseilbahn felvonó elhelyezkedése (Google Earth)