Kötélpálya blog

Városi kötélpályákkal kapcsolatban a Rajnáról esett már szó, amikor is a németországi Koblenz városa feszített ki kábelt a folyó fölé 2011-ben, méghozzá a kétévenként megrendezett országos kertészeti és tájépítészeti kiállítás (németül Bundesgartenschau) apropója miatt. Az ötlet persze nem volt új keletű, hiszen már jóval korábban, 1957-ben a kiállítás akkori aktuális rendezője, Köln is átadta saját, Rajna felett átívelő felvonóját. Az elsőbbség tehát mindenképp Kölné, olyannyira, hogy abban az időben ez volt Európa első, folyam felett átívelő kötélpályája. Nyomvonalát az akkor még nem létező Zoobrücke mellett, a kiállítóhelyeknek otthont adó Deutz városrészbeli Rheinparknál, valamint a Riehl városrészbeli állatkert között jelölték ki. A munkálatokkal a német PHB-t bízták meg (róla lásd. Bleichertről írt bejegyzést). Az ünnepélyes megnyitón az első utasok között ott volt az akkori nyugatnémet kancellár (és egyben Köln korábbi főpolgármestere) Konrad Adenauer is.

Megnyitó ünnepségen az egyik kabinban, Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár. (www.aachener-zeitung.de - Kölner Seilbahn GmbH)

A gondola-lift forgalmát jelenleg is ugyanazokkal a négyszemélyes kabinokkal bonyolítják le, a flotta összesen 44 darabos. A kötelek alátámasztásáért felelős, három felvonóoszlop közül a legmagasabb eléri az 50 métert.

Kötélpálya egyik felvonóoszlopa nem messze a Riehl városrészben található állatkert közelében. (Wikimédia - HOWI)

Miután az országos seregszemle lezajlott, 1963-ban az előbb említett Zoobrücke építésébe kezdtek, melynek folyományaként a kötélpályát lebontották, mivel az egyik oszlopa pontosan a tervezett híd útjában állt. Hosszú tanácskozások és viták után - például zavarja-e majd az autósokat a felettük közlekedő kabinsor - úgy döntöttek, hogy módosított nyomvonallal, de visszaépítik a felvonót. A kötélpályát a Rheinparknál kissé meghosszabbították, így elfért a frissen megépült híd mellett, majd afelett áthaladva megy tovább az állatkert irányába. 1966-ban tehát megindulhatott a forgalom mind a hídon, mind a kötélpályán egyaránt. 

Rajna déli partja (Deutz) felé.. (lift-world.info - kaldini)

.. valamint az északi partja (Riehl) felé, alatta a Zoobrückével. (Wikimédia - Maxim75)

A felvonó egyik végállomása a Rheinpark szélénél, mellette a később épült Claudius Therme nevű gyógyfürdő, amely még épp idefért.. (Wikimédia - 1971markus)

A-Rosa Aqua nevű folyami cirkáló, háttérben a felvonó egyik kabinjával. (Wikimédia - Rolf Heinrich, Köln)

2014 októberében a lift újra az újságok címlapjaira került, sajnos nem igazán pozitív vonatkozásban, szerencsére személyi sérülések nélkül: nem sokkal az üzemzárás előtti órában hatalmas szélvihar támadt, aminek következtében az egyik gondola-kabin futóművének egy görgője leugrott a teherhordó kötélről, a biztonsági rendszer pedig leállította az egész kötélpályát. Ekkor összesen két kabinban tartózkodtak, az egyikben egy kétgyermekes család, a másikban egy unokatestvérpár. A késő estig tartó mentési akció során a kabinból kötéllel engedték le az utasokat, a család esetében a Rajnára vezérelt tűzoltóhajó fedélzetére, mivel ők éppen a folyó felett vesztegeltek.

Hírdás a mentési akcióról a német ZDF csatornán (youtube.com)

Update cikk:

• 360 fokos panorámavideó a kölni felvonóból

Kapcsolódó oldalak:

• http://www.koelner-seilbahn.de/german/index.html - hivatalos oldal
• http://www.lift-world.info/de/lifts/624/datas.htm
• http://de.wikipedia.org/wiki/Kölner_Seilbahn
• http://www.ksta.de/nippes/-sote-herbststurm-in-koeln-fahrgaeste-sitzen-in-seilbahn-fest,15187558,28792984.html - Kölner Stadt-Anzeiger cikke a mentésről

(Snapsots from Video © ETH-Zürich 1988)

A helyszín Sölden, Tirol - Ausztria. Gaislachkoglbahn nevű ingaüzemű, nagykabinos felvonót 1988-ban cserélték le korszerűbbre (ezt a korszerűbb változatot azóta már ismét újabbra cserélték). Mivel egy bontásra ítélt kötélpályáról volt szó, a Zürichi Műszaki Egyetemnek lehetősége nyílt számos nem szokványos, vészfékezéssel kapcsolatos tesztet végrehajtani rajta, függetlenül attól, mennyire rongálódik meg a lift. A kísérletekkel többek közt az ilyen esetekre készített számítógépes szimulációkat kívánták ellenőrizni, összevetni, további fejlesztések céljából.

A próbákról videónaplót is készítettek, hozzáfűzött elemzésem (időkódokkal) a beágyazott videó után olvashatók.

Egy kis kiegészítő infó magáról a felvonó-rendszerről (bővebben itt van leírva): Az ingaüzemű, nagykabinos rendszernél két típusú kötéllel találkozhatunk: magát a teherhordást egy (vagy két) vastagabb, fix kötélre bízzák: ez a teherhordó kötél, ezen gurul a kabin futóműve. A vontatást egy vékonyabb, végtelenített vonókötéllel oldják meg. A felvonóházban található hajtómű ezt a kötelet mozgatja, azon keresztül pedig a kabinpárt. A kabinok futóműveit ellátják automata biztonsági fékrendszerrel is (lásd. példa fényképet lejjebb), amely vész esetén - például a vonókötél elszakadásakor - működésbe lép és a fékpofákat a teherhordó kötélhez szorítja, ezzel megakadályozza a kabin elszabadulását.

Ha nem jelenne meg a beágyazott videó, akkor itt: https://www.youtube.com/watch?v=pPQWz_NIBTs, vagy itt: fangbremsen-eth-zurich.wmv is megtekinthető!

A felvételen egy-egy kísérletet többször visszajátszanak, valós és lassított (1/7) sebességen.

Videó bevezető része:

0:21 - A teljes kötélpálya sematikus bemutatása főbb méreteivel.

0:29 - Kísérleti terület sematikus bemutatása főbb méreteivel, lejtési viszonyaival.

Egyszerű tesztek:

0:39 - Első teszt: kabin sima vészfékezése a felvonóház vezérlőhelyéről kezdeményezve, a hajtómű fékrendszertét használva, 100%-os kabinterhelés mellett, 7 m/s (25,2 km/h) sebességről.

1:08 - Második teszt: kabin vészfékezése a hajtómű fékrendszere, valamint a kabin futóművébe épített vészfékrendszere segítségével (a kabinból kezdeményezve).

A "bemelegítő kísérletek" után következzenek az izgalmasabb tesztek:

2:36 - Harmadik teszt: kötélszakadási szimuláció. A vonókötélre egy berendezést erősítettek, amely a megfelelő pillanatban azt elvágja, méghozzá a kabinhoz képest a völgy-felőli szakaszon. A szakadás következtében a kabin vészfék-rendszere működésbe lép. Látható, hogy az erős fékezés következében füst jelentkezik (ez normális), a vonókötél megmaradt felső szakasza is még képes bizonyos mértékben megfogni a kabint (mivel a kötélpálya meghajtás is leáll), tehát az is segít a hatékony fékezési folyamatban. A vágókészülék felső része a teherhordó kötélen gurul, ezzel magyarázható az, hogy miután elszakította a vonókötelet, az nem zuhant a talajra, hanem a völgyállomás felé kezdett leszaladni.

3:39 - A harmadik teszt során az elszakított vonókötél alsó, meglazult szakasza valószínűleg végigcsúszott az 1. számú felvonóoszlop átellenes görgőin, melynek következtében annyira felhevült, hogy füstölni kezdett.

4:07 - Negyedik teszt: ugyanez a kísérlet, csak közvetlen az egyik felvonóoszlopnál, kisebb pályalejtési viszony mellett. Ennél az esetnél a kilengés mértéke és ereje olyan nagy volt, hogy a kabinszekrény is jól láthatóan deformálódott (kitört plexiüvegdarabok is lehullottak).

5:24 - Ötödik teszt: a vonókötelet a kabinhoz képest a hegy-felőli szakaszon vágják el. Ebben az esetben csak a kabin futóművébe épített fékrendszer tudja megállítani a járművet. A fékút sokkal hosszabbá válik és a fékek felhevülése is nagyobb mértékű. Ne felejtsük el, a kabin terhelése 100%-os, tehát a kísérlet során olyan esetet szimulálnak, mintha 50 ember utazna rajta.

7:30 - Az ötödik kísérlet a völgyállomás felől nézve.

9:11 - Az eldeformálódott kabinszekrény a kísérletek után - az utolsó teszt előtt szerkezeti megerősítést végeztek rajta. (Nem csoda, hiszen ennyi katasztrófával egyetlen liftkabin sem találkozik egész pályafutása során.)

A fenti képen egy kabin futóművének automata biztonsági fékrendszere látható közelről, amely vész esetén a teherhordó kötelet befogja. Tőle jobbra, kissé lejjebb a vonókötél helyezkedik el: ez mozgatja magát a személyszállító egységet. (cablecar.ch)

Az ellenpélda: a grúziai bányászváros, Chiatura egyik személyszállító felvonóját látjuk. A futóművet semmilyen biztonsági fékrendszerrel nem látták el.. (www.transportglobus.info)

A svájci Zermatt sírégió liftjei és siklói közül jó néhány nyáron is üzemel és szállítja a kirándulni vágyókat: a 2232 méter magasan fekvő Leisee tengerszem és strandfürdő is legkényelmesebben a városból felkapaszkodó sikló - Sunnegga
 nevű - végállomásáról, onnan pedig lefelé egy 80 méteres pályahosszúságú és mindössze 43 méter szintkülönbséget leküzdő kis "siklócskával" érhető el:

Sikló a Sunnegga-felvonóállomás felől nézve, háttérben a Leisee. (www.funimag.com - Michel Azéma)
Van róla Google-panoráma is, tengerszemmel, siklóval, Matterhornnal.

A praktikus mini-siklónak két különálló pályája van, rajta két, nyolcszemélyes kabinnal, melyek egymástól függetlenül közlekednek. A CWA gyártmányú, személyszállító kabinokat egyébként eredetileg gondola-lifteknél alkalmazzák, most új szerepkörben lehet megismerni.

A "ferde-személyfelvonó" télen is üzemel, ilyenkor egy gyermek-síparkhoz szállítja az utasokat. Érdekes, hogy ezen a fényképen a kabin alatt lévő futóműnél teljesen hiányzik a védő-borítás. (standseilbahnen.ch)

Az alsó állomásnál látható, hogy a kabint egy önműködő üvegajtó választja el a várakozóktól, akik a liftet le tudják hívni. Kialakítását és működését tekintve tehát egy személylift és egy hegyi siklót összeházasításához lehet legjobban hasonlítani. (www.funimag.com - Michel Azéma) 

A videón jól látszik, hogy a járműpár egymástól függetlenül tud közlekedni.

A 200 személyes nagy testvér: Zermatt és Sunegga (1620 - 2288 m) között közlekedő, föld alatti sikló, ahonnan átszállhatunk a mini-siklónkra. (zermatt.ch - Michael Portmann)

Kapcsolódó oldalak:

• www.funimag.com
• standseilbahnen.ch
• zermatt.ch

A dél-tiroli Meran / Merano síterepének 1960-as évek végén átadott, nagykabinos ingaüzemű felvonója egészen 2010-ig üzemelt, amikor is felváltotta nagyobb befogadóképességű, Doppelmayr gyártmányú utódja. A 48 személyes kabinpár egyik tagja új munkakört kapott:

A képről nem nehéz kitalálni: ötletes játszótéri kellék lett belőle (Funivie.org Facebook oldala).

Még az eredeti helyszínen, 650 és 1893 méter magasság közt közlekedve, amely a felső sípályarendszert érte el (lift-world.info - menuires).

A régi kötélpálya lebontása, valamint az új felépítése - 3 perc 40 másodpercben összesűrítve.

Az új felvonó egyik érdekessége a feltételes középállomás hídszerű épülete (www.hafling-meran2000.eu)..

.. amely a völgyállomás felől nézve csak a bal oldali kabint éri el (lift-world.info - sven t).

A videón látható, miután a kabinban leszállási szándékunkat jeleztük (úgy, ahogy egy villamoson is tesszük) és megérkezett a középállomáshoz a 120 személyes személyszállító egység, megkezdődhet a "dokkolás".

Kapcsolódó oldalak:

• Képek és adatok a régi felvonóról: http://www.lift-world.info/de/lifts/3782/datas.htm
• Képek és adatok az új felvonóról: http://www.lift-world.info/de/lifts/14960/datas.htm
• Képes beszámoló (angolul): http://gondolaproject.com/2012/10/10/merano-2000-bergbahn/
• Hogyan működnek a nagykabinos inga-liftek?