Idei nyári képes beszámolómban Tirol keleti felébe kalauzolom el az olvasókat.

Zillertal - Ahornbahn:

Erről a felvonóról egy korábbi cikkemben már esett szó. Röviden a kötélpályáról annyit érdemes tudni, hogy a Ziller-völgy Mayrhofen nevű üdülővárosából vezet az 1965 méter magasan található Ahorn-sícentrumba, melyen két, egyenként 160 személyes nagykabin közlekedik ingaüzemben. A 2006-os nagyszabású felvonó-beruházás az 1968-ban üzembe helyezett elődjéhez képest több mint 3x szoros kapacitásnövekedést eredményezett, átadásakor pedig elnyerte Ausztria legnagyobb ingaüzemű, nagykabinos, személyszállító liftjének címét.

Grandiózus kabinhoz grandiózus felvonóház dukál, amely igazából egy hatalmas kartondobozra emlékeztet. Az alsó rész pedig - a mai modern építészet trendjének megfelelően - "látszó" betonból készült.

A jobb-kabin épp a hegyi állomáson tartózkodik, a beszállási terület tehát üres. Érdekes, hogy semmiféle figyelmeztetés nincs elhelyezve, illetve elkerítés sincs a felvonóház körül. A fotón nem érzékelhető annyira, de ha az érkező kabin alá állnék (a 180 centis magasságommal), bőven elférnék, legfeljebb az automatikusan lenyíló peron kiálló részeibe verném be a fejemet (az automatikus peronról fénykép-sorozatot láthat a linkre kattintva).

Zillertal - Penken

Mayrhofen másik, Penken nevű síközpontjához három különböző felvonóval is feljuthatunk. Az egyik ilyen a város felett lévő, meredek hegyoldalra épült település, Finkenberg gondola-liftje. A kötélpálya egyébként már nem számít fiatalnak, 1987-ben adták át. Négyszemélyes, CWA típusú kabinjai mai szemmel elég karcsúnak tűnnek.

A falu két vége között is jelentős a szintkülönbség, ezért a vízszintes hellyel jól kell gazdálkodniuk: közvetlen a felvonó alatt például egy teniszpálya található.

Penken másik felvonója Mayrhofenből indul. Jelenleg ezt a kötélpályát teljesen felújítják. Mementóként az elbontott lift egyik kabinját az Ahornbahn parkolójába tették le, ki tudja meddig.

Achensee - Karwendelbahn - Pertisau

Ziller-völgy bejáratától északra található festői Achensee két sícentrummal rendelkezik. Az egyik ilyen a Pertisau településtől induló Karwendelbahn. A névadó Karwendel-vidék, amelynek keleti peremén található ez a lift, Ausztria egyik legnagyobb természetvédelmi területe. Sziklás hegycsúcsai átnyúlnak a szomszédos Bajorország területére is.

A felvonó típusa csoportlift (lásd bővebben a link alatt). Lényege, hogy 3-5 darab kabin fixen van rögzítve a kötélpályára, a kabincsoportok egy vagy több párt alkotnak - pl. olyan helyen, ahol a két végállomáson kívül középállomást is beiktatnak. Mivel a kabincsoport az állomásokon nem tud lejönni a kötélről (azaz fix rögzítésű), a nagykabinos felvonókhoz hasonlóan meg kell állítani a liftet, ki és beszállás után pedig újraindítani. A Karvendelbahn esetében csak a két végponton van állomás, tehát két darab kabincsoport közlekedik körbe.

Az alsó végállomás. Miután beszálltak az utasok, egy figyelmeztető hangjelzés után becsukódnak az ajtók és fokozatosan felgyorsítják a kötélpályát. A felvonó másik érdekessége, hogy menet közben folyamatosan ellenőrzi a kötélpálya feszességét, korrigálás esetén pedig az egész középső hajtómű-rendszer előre illetve hátra csúszik, kisebb-nagyobb mértékben.

A csoport-lift felső végállomása.

Achensee - Rofan

Achensee másik síterepére, a Rofanra nagykabinos felvonóval juthatunk fel. A 985 és 1840 méter magasság között közlekedő kabinpár egyenként 60 személyes. A kb. 2,2 km hosszú kötélpályát egyetlen felvonóoszlop támasztja alá, a menetidő pedig 6 és fél perc. Nyáron a kirándulókon kívül a paplanernyősök is igénybe veszik a hegyi közlekedési eszközt. E tekintetben a nagykabin ideális, mivel könnyen elférnek a felszerelésükkel együtt, mely jól összecsomagolva sem számít kicsinek.

Éppen érkezik lefelé a Rofanbahn kettes kabinja.

A felvonóház még annak idején egy kisebb kabinhoz épült. Általános és költséghatékony megoldás, ahol nem akarják az épületet lebontani, hogy oda csúszóperont építenek be: amikor például a baloldali kabin elhagyja a házat, a peron automatikusan áttolódik a másik oldalra, fogadva a jobboldalit.

A felső végállomás mögött masszív betonépítménnyel horgonyozzák le a teherhordó kötelet, melyen a kabin futóműve gurul.

Kabin indul vissza a völgybe. Háttérben az Achensee látható.

A hely másik attrakciója az Air Rofan fantázianevű kötélpályájuk, amely a képen látható hegycsúcsról indul az előtérben lévő fás területig (nagyobb méretért kattintson a képre). A lényege, hogy a kötélpályán kb. 80 km/órás sebességgel lefelé guruló egységbe vízszintesen és felülről vagyunk bekötve (max. négy személy), alattunk a mélység, azt az érzetet kölcsönözve, mintha sikló-repülnénk. A reklámja is így szól: "szárnyaljon, mint egy sas"..

.. Sajnos ezen a napon soron kívüli karbantartást végeztek rajta, így csak egy szerelő utazott vele, az is egy mögötte lévő gurulós egységbe bekötve, csiga lassú tempóval oda és vissza:

A négyszemélyes "sas-gép" közelről, mögötte a karbantartó utazik.

Air Rofan völgyállomása. Itt kötik be az utasokat, majd hátrafelé "csörlőzve" érik el a csúcs-állomást, onnan pedig a nagy sebességgel eresztik a völgybe.

A Rofan sízőit kiszolgáló ülőlift jelenleg "nyári álmot" alszik..

Egy másik, szintén nyári pihenőjét töltő sífelvonó.

Alpbachtal

Inn-völgy Alpbachtal nevű mellékvölgyében is festői falvakra bukkanhatunk - olyannyira, hogy például a nyolcvanas években az ORF állami televízió pályázatán Alpbach községe nyerte el "Ausztria legszebb falva" címét. Természetesen az itteni települések télen sízőktől nyüzsögnek, nyáron azonban - a Zillertal-régióhoz képest - meglehetősen csendesek. Egy kisebb, illetve egy nagyobb, gondola-típusú lift volt arrafelé nyitva.

Inneralpbach (a völgy utolsó települése) egyik alsó húzóliftje körül most kövér legelő terül el, a sípálya ezen szakasza télen valahol az istállók között kanyarog.

Osztrákoktól szokatlan módon a festői falucska főútja mellett árválkodik a valaha szebb napokat látott felvonó-kabin csontváza.

Alpbach gondola-liftjének felső végállomása mellett két, leselejtezett liftszék új feladatkört lát el, mint nyári hintaágy..

Zillertal - Zillergrund víztározó

Ismét a Ziller-völgyben járunk - azon belül is Mayrhofentől délre eső egyik mellékvölgyében. Zillergrund nevű, elektromos áram termelése céljából épült víztározó 1850 méter magasan fekszik, melyet vámköteles úton, az utolsó útszakaszon pedig busszal érhetünk el. A tározó mellett kiépített kirándulóút is vezet, onnan pedig 2360 méter magasra felkapaszkodva (kizárólag gyalogosan) érhetjük el a Plauener Hütte menedékházat.

 Képen a piros kör jelzi a Plauener Hüttét. Közvetlen a mesterséges tó felett végigmenő "csík" a víztározó kiépített gyalogútja.

Az étterem üzemeltetéséhez szükséges nyersanyagokat nehézkes lenne gyalogosan feljuttatni. A magashegyi Hütték jól bevált, olcsó és egyszerű felépítésű szállítóeszköze a "Materialseilbahn" nevű teherlift.

A Plauener Hütte teherliftjének alsó végállomása a víztározó sétaútjánál félúton található. Speciális engedéllyel az útra gépkocsival is behajthatnak néhányan, például áruszállítás céljából. A lift természetesen személyszállításra nem alkalmas, így a személyzetnek sem marad más feljutás, mint a kirándulóknak..

Az előző fotón szereplő hölgy miután felpakolta a teherfelvonót, telefonon szólt a Hütte fent lévő személyzetnek, hogy visszaindíthatják a liftet. A furgon lezárása után ő is elindult felfelé.

Kapcsolódó oldalak:

• Ahornbahn - Ausztria 160 személyes óriása
• Hogyan működnek a Csoportliftek?
• Magashegyi Hütték teherfelvonói
• Hogyan működnek a nagykabinos inga-liftek?
• Eddigi képes nyári beszámolók