Coub
A svájci Melbach közelében több mint nyolcvan éve, 1931 óta folyik gipsz-kitermelés. A külszíni fejtés során kibányászott nyersanyagot csillés teherlift segítségével szállítják 920 méter tszf. magasságból az 527 méteren fekvő, Rohren nevű völgyállomásra, ahonnan elszállítják további feldolgozásra. A kötélpályát is ugyanabban az évben, 1931-ben telepítették a német Bleichert felvonógyártó vállalat közreműködésével. A lift alapkialakítása még a régi időket idézi, ugyanakkor már többször átesett különböző korszerűsítésen. Külsőleg a leglátványosabb modernizálás talán ezek közül 1961-ben történt, amikor az eredetileg fából ácsolt, kötél-alátámasztásokért felelős portál-felvonóoszlopokat acélra cserélték, a meglévő csilléket pedig nagyobbakra váltották. Azóta az elektromos hajtás- és fékrendszert, valamint a vezérlést is kicserélték. A hegyi és völgyállomás épületei jelenleg is faszerkezetűek.
Csille-lift Rohren-település völgyállomásától nem messze, az egyik acélszerkezetes portál-felvonóoszloppal (www.seilbahninventar.ch).
Völgyállomás faszerkezetes épülete. Jobbra tőle közvetlen egy vasbeton szerkezetű, átmeneti tároló látható. Onnan szórják tovább a földszinten várakozó teherautó platójába a kibányászott nyersanyagot (www.seilbahninventar.ch).
Átmeneti siló alatt várakozó teherkamion (www.seilbahninventar.ch).
Az épület belülről. Miután a csille lejön a kötélpályáról a benne lévő gipszet beszórják az átmeneti silóba (www.bergbahnen.org).
Ugyanez a felső végállomáson, csak fordítva. A csillékbe adagolón keresztül töltik be a nyersanyagot. (www.bergbahnen.org)
A felvonó rendszere kétköteles: azaz a teherhordó kötélen gurul, a végtelenített vonó kötél pedig mozgatja a csilléket.
A kétköteles rendszer "lelke": a képen a csillés szállítóegység függesztő szerkezetének részlete látható. A csille a görgők segítségével a teherhordó kötélen gurul, a lejjebb lévő szorító szerkezet segítségével pedig "belekapaszkodik" az őt mozgató vonókötélbe. Mikor a csille beér a felvonóházba, a rögzítés megszűnik, ezáltal függetlenedik a folyamatosan mozgó kötélpályától (www.seilbahninventar.ch).
Megoldását tekintve nagyon hasonlít Brauneckbahn felvonójához, melyről volt már szó itt egy cikk erejéig: lényege, hogy a felvonóoszlopok csak a teherhordó kötelet támasztják alá, magát a végtelenített vonókötelet a csillék "fogják" egymás közt. Az alábbi (Brauneckbahn bejegyzésből származó) rajz jobban megvilágítja e ritkábban előforduló, érdekes működési elvet:
A felső ábra a csilleliftünk működési elve, az alsó az elterjedtebb - "normál" rendszer (saját grafika).
A rendhagyó rendszernek köszönhetően a vonókötél belógása sokkal nagyobb, mint normál esetben, amikor a felvonóoszlopoknál görgők segítségével alátámasztják, ezért lejjebb, az oszlop közepe táján segéd görgőket erősítettek fel, megakadályozva azt, hogy teljesen a talajra lelógjon, esetleg hozzáérjen az oszlop pilonjához, károsítva ezzel a kötelet, illetve az egész kötélpálya-rendszert:
A gyakorlatban: a felső, vastagabb kötélen gurulnak a csillék, az alsó (vonókötél) a mozgatásukért felelős. Az oszlop közepén találhatók a segéd-görgők, illetve a v-alakú acéllapok, melyek a görgőkhöz terelik a belógó vonóköteleket (www.bergbahnen.org).
Szemléltető videó Rohren-Melbach bányaliftjéről.
Témához kapcsolódó oldalak:
- A felvonót üzemeltető Fixit-csoport honlapja: http://www.fixit-gruppe.com/
- Részletes ismertető egy svájci oldalon a felvonóról: http://www.seilbahninventar.ch/objekt.php?objid=43228&lang=de
- Liftes fórum a felvonóról: http://www.bergbahnen.org/forum/viewtopic.php?f=30&t=2044
- Hogyan működik a kiskabinos és ülős gyorslift?
Szólj hozzá!
Címkék: Svájc Bleichert teherfelvonó bányalift
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.