Kötélpálya blog

Horvátország legdélibb kikötővárosát, Adria gyöngyét talán már nem kell bemutatnom senkinek. Mondhatni szinte adta magát az ötlet, hogy a Dubrovnik mögött közvetlen elterülő, 412 méter magas Srđ-hegyre egy kötélpálya épüljön, hiszen onnan a kilátás az elénk terülő óvárosra, az adriai térségre, valamint a környező szigetekre páratlan.

Az elhatározás még a titói szocialista Jugoszláviában született a hatvanas évek végén. A Szovjetunió felé el nem kötelezett státuszt élvező dél-szláv államban a megbízást egy "nyugati" cég, az osztrák Waagner-Biro acélipari és kötélpálya gyártó vállalat nyerte, az ingaüzemű nagykabinos lift 1969 júliusára állt üzembe. A nagy népszerűségnek örvendő felvonó egészen a kilencvenes évek legelejéig, az akkor kirobbant dél-szláv háborúig üzemelt. A katonai szempontból kiemelt stratégiával bíró Srđ-hegy a horvát és szerb-montenegrói csapatok közt dúló harcok egyik leghevesebb helyszínévé vált, melynek következtében a dubrovniki felvonó, többek közt annak felső végállomása is súlyosan megrongálódott. A háború után a város műemlék épületeit az UNESCO segítségével újjáépítették, azonban a kötélpálya felső torzó-épülete még sokáig ott állt kvázi háborús mementóként.

A változásra 2010-ig kellett várni, ekkor adták át a Doppelmayr-csoporthoz tartozó, svájci Garaventa gyártmányú kötélpályát. Az ingaüzemben közlekedő 30 személyes kabinpár kb. 4 perc alatt ér fel a 18. századi katonai erőd szomszédságában található állomásra. A vendégeket a lenyűgöző panorámán kívül egy lépcsőzetes elrendezésű, teraszos étterem is várja, valamint a mellette lévő erődítményben berendeztek egy állandó kiállítást a környéken zajlott délszláv honvédő harcokról.

A  felvonónak van hivatalos weblapja is, ahol is egy "virtuális körpanoráma" segítségével megcsodálhatjuk az elénk táruló adriai térséget, az i-betűs ikonokra kattintva pedig az egyes helyekről (szigetekről, épületekről) kaphatunk hasznos információkat: www.dubrovnikcablecar.com.

 Az első generációs, osztrák gyártmányú felvonó egy korabeli képeslapon. (www.zeljeznice.net/forum - milan_s)

Srđ-hegyre gyalogosan is fel lehetett jutni. A háború után ez a felvonóház-torzó fogadta az ide érkezőket egészen a 2009-es augusztusi elbontásáig. (www.rat-u-gradu.alat.hr - Pero Matić)

2010-ben beüzemelt, CWA gyártmányú panoráma-kabinpár egyike. (www.lift-world.info - Christoph Kuhn)

Érkezés a 405 méter magasan fekvő, felső végállomás- és kilátó teraszhoz. Mindkét terminál szellősen lett kialakítva, azaz nem egy klasszikus értelemben vett (fedett) doboz-épületbe érkeznek a kabinok - a mediterrán időjárási viszonyoknak köszönhetően erre nincs is szükség. (www.lift-world.info - Christoph Kuhn)

A kötélpályát egyetlen felvonóoszlop támasztja alá. Formáját és kialakítását tekintve ugyanaz, mint ami az előd liftnél is volt - természetesen egy átfogó rekonstrukciót végrehajtottak rajta. (www.lift-world.info - Christoph Kuhn)

Videó egy oda-vissza útról. (link)