Innsbruck olimpiai sísánca – más néven a Bergisel Sísánc jelenleg is olyan rangos versenyeknek ad otthont, mint például az évente megrendezett négysáncverseny - azon belül pedig a viadal harmadik állomásaként szerepel. A sísánc elődjét 1927-ben nyitották meg, akkor még úgynevezett természetes sáncként volt megépítve. Ez azt jelenti, hogy maga a nekifutó, illetve az elugró rész egy erre kialakított dombon fekszik, ezáltal nem szükséges komoly műtárgyat építeni. A legnagyobb átalakítások az 1964-es innsbrucki téli olimpián, illetve legutoljára 2002-ben történtek.
Ez a sísánc az utóbbi évtizedekben komoly építménnyé fejlődött, amelynek terveit egy neves londoni építész, Zaha Hadid készítette. Maga a vasbeton műtárgy alját (a sáncasztal-szintjét), illetve a nekifutó tetejét egy 50 méter magas torony köti össze, amelybe személyfelvonót is beépítettek. A torony tetején panoráma kilátót és éttermet létesítettek, amely versenyidőszakon kívül turisták számára is látogatható.
A cikkben néhány sánccal kapcsolatos szakszó szerepel, ezt kívánja egy kicsit megvilágosítani az alábbi ábrás magyarázat (akit nem érdekel a sísánc "varázslatos világa", az nyugodtan átugorhatja):
A sísánc egy precíz mérnöki pontossággal megtervezett és felépített, a sportág szigorú kritériumainak megfelelő létesítmény a sánctorony tetejétől egészen a kifutóig:
- Maga a műtárgy egy dombszerű sánclejtő tetején található, ahonnan a versenyző a nekifutón keresztül a kívánt sebességet eléri,
- a sáncasztal pedig ahonnan elugrik és kezdődik maga a repülés. Itt a megfelelő ugrás pillanatának elkapásával dől el majdnem az egész ugrás milyensége (leszámítva a repülés közbeni kisebb korrekciókat).
- A versenyző a műtárgy alatt lévő sánclejtő területére érkezik meg, a kívánatos távolság a "HS" vagy más néven "Hillsize"-pont, tehát ezt kell megcéloznia minden versenyzőnek. Ha ezt túlszárnyalja, akkor esélyes, hogy sáncrekordot állít fel (hacsak már másvalaki ezt nem ugrotta meg), ugyanakkor nehezebb a leérkezés is, mivel a lejtő meredeksége itt már nem olyan nagy, ezáltal a talajfogáskor nehezebb "kiállni" az ugrásból, azaz eleshet, ráadásul a zsűrinek a megérkezés szépségét is pontoznia kell (az kap magas pontszámot, aki szépen kivitelezett, haránt terpeszállásban, ún. Telemark talajfogással érkezik meg).
- A kifutón fékezi le magát az ugró. Ebben a cikkben tárgyalt Bergisel sísáncnak az adott helyhiány miatt eléggé rövid a kifutója, ezért meredeken fejeződik be, hogy kellően lelassítsa az éppen megérkező versenyzőt.
- A zsűri az adott ugrást természetesen aszerint is pontozza, hogy milyen messzire ugrott a versenyző. Ebben van segítségükre a sánclejtőn kialakított pontozó terület, ennek középvonala a K-pont, amely egyben a sánclejtő legmeredekebb pontja is.
(Wikipedia grafika fordítása, forrás: Tkarcher)
Mivel a sáncasztaltól itt több mint 130 métert lehet ugrani, a repüléshez és az érkezéshez épített íves sánclejtő is hatalmas. Ezért, hogy ezt a meredek távot fölfelé a versenyzőknek – turistaszezonban pedig a vendégeknek ne gyalog kelljen leküzdeniük, a 2002-es nagy átalakításkor egy sikló járművet is kiépítettek, melynek pályája 255 méter hosszú és 85 méter szintkülönbséget hidal át. Ellentétben a hagyományos siklókkal, járműpáros helyett csupán 1 darab 35 személyes, vezető nélküli, kabinos jármű közlekedik oda és vissza, ezért a sínpályába egy lapos ellensúlyt kellett beépíteni. A siklót a dél-tiroli Leitner vállalat építette, a járműszekrényt pedig az osztrák Carvatech szállította.
A sísánc és tőle balra a sikló. Előtérben a zöld sánclejtő, ahová leérkeznek a versenyzők, háttérben a sánc nekifutó része az 50 méter magas toronnyal. (lift-world.info)
A sikló járműve a felső végállomás közelében. Noha a pálya követi a sánclejtő dombszerű ívét, a kocsiszekrény a beépített kiegyenlítő berendezéseknek köszönhetően vízszintes marad. (lift-world.info)
És a lenti végállomásnál. Megfigyelhető, hogy jobban látszik a jármű alsó sötétszürke, "tortaszeletre" hasonlító része, mivel lent meredekebb a pályája. (lift-world.info)
A sánc dombjának alján található az alsó végállomás. Nemcsak turisták részére. (lift-world.info)
A sikló sínek közt megbúvó ellensúlya (lift-world.info)
Helyhiány miatt a sánc kifutó részét meredeken építették meg, ezáltal kissé színházas jelleget kölcsönöz neki. Háttérben Tirol székhelye, Innsbruck látható. (flickr.com / IngolfBLN)
Szólj hozzá!
Címkék: Ausztria nagykabin Zillertal Mayrhofen Doppelmayr Tirol Carvatech