Következzen blog olvasóm, Zsák András fényképes élménybeszámoló sorozatának 10. (befejező) része.
Berchtesgaden
Úgy alakult az élet, hogy Berchtesgaden és Bad Reichenhall viszonylag közel estek a munkahelyhez. Viszonylag. Hiszen a spórolósabb (nagyon elegánsan fogalmaztam) kollégák azon is csodálkoztak, ha az ember Saalfeldenen, vagy Zell am See-n túl elmerészkedett kocsival. Én a dzsentrik hangulatába belesüllyedve „szórtam a pénzt” tankolásra, élményekre.
A magam részéről imádom az alpesi utakat, a völgyeken át vezető utakat, ahol két oldalról szinte rád omlanak a hegyek, 10 perc múlva meg már szerpentinen kapaszkodsz fel és gurulsz le. Itt is általában nyitva marad a szám. Tudni akarom az melyik csúcs és alapvetően tériszonyom van, de mégis rettenetesen vonzanak a hegycsúcsok, így egyre gyakrabban érzem a késztetést: felmászni, megmászni. Szeretem az alpesi kisvárosokat, ahol 50-el kell menni, senki nem tol le az útról és így van idő nézelődni a szép, virágokkal teleszórt épületeket, az épített környezet és a táj együttesét.
Szólj hozzá!
Címkék: olvasónktól Bajorország Berchtesgaden