Érdekes témakörök:
Típus kislexikon Hogyan működik? Nagykabios Sikló Gondola-lift Gleccser Városban Képes nyári beszámolók

Bejegyzésbank

Miről szól

Hegyi-liftek, sífelvonók, siklók - azaz minden olyan, amit kötél mozgat. Érdekességek, hírek, technológia, mindez képes blog stílusban.

Még több lift..

jobbra_tabla.png

Még több bejegyzésre kíváncsi?
Böngésszen a Bejegyzésbankban!

Kapcsolat

Infó? Ötlet? Írjon!


Impresszum

 

A "szerkesztőség" egyelőre egyszemélyes.
Foglalkozásom tekintve informatikus vagyok. Sok más hobbim mellett rajongok a kötélpályák világáért.

Tipp

www.lift-world.info

Jogi nyilatkozat

A Blog-oldal létrejöttét nem anyagi haszon, hanem a drótkötélpályák határtalan szeretete motiválta. A cikkekből és a blog-rendszer üzemeltetői által elhelyezett hirdetésekből ezen oldalnak tehát semmiféle pénzbevétele nem származik. A bejegyzésekben szereplő képek és videók forrásai (készítőjük nevével együtt) mindig feltüntetésre kerülnek.

Saját készítésű fotók licence:
CC BY-SA

A bejegyzések szövegei szabadon felhasználhatóak, de kéretik a forrás megemlítése!

politikamentes_logo.png

Valamint sért(eget)ő, illetve off kommentek törlésének joga fenntartva.

Beschreibung

Seilbahnen, Skilifte, Standseilbahnen, Neuigkeiten, News, Technik im illustrierten Blog-Stil.

Disclaimer

Die Schaffung der Blog-Seite nicht der Profit, sondern die grenzenlose Liebe der Seilbahnen wurde motiviert. Autoren dieser Seite keinen Profit von den Artikeln und auch den Werbebannern der Systembetreiber bekommen. Bilder- und Videoquellen in den Einträgen werden immer angezeigt.

Lizenz der eigenen Fotos:
CC BY-SA


The creation of these blog has not motivated by the profit, but the boundless love of cableways. Authors of this Site have no income from the articles and even the banners of the system operator. Picture and video sources in the entries are always displayed.

License of self owned photos:
CC BY-SA

2018.01.18. 12:47 BundesBlog

Lisszabon ikonikus siklói

A tizenkilencedik század vége felé Portugália fővárosában is elindult a kötött pályás tömegközlekedés forradalma. Mivel Lisszabon történelmi városrésze - Rómához hasonlóan - hét kisebb dombra épült, e festői környezet a tervezőknek sokszor igen nagy fejtörést okozott, bizonyos esetekben megoldhatatlannak tűnő helyzetet teremtve, hiszen az akkoriban közlekedő, ló vontatta omnibuszok a meredek és szűk macskaköves utcákon képtelen voltak az utasokat biztonsággal felszállítani. A problémára számos megoldást sikerült kidolgozniuk, mint például az alábbi bejegyzés három főszereplőjét is. Több, mint száz év elteltével e siklóvonalak, melyek napjainkban főleg a turistaforgalmat szolgálják ki, Lisszabon egyik meghatározó jelképévé váltak. A műemléki védettséget is élvező járművek üzemeltetője a város tömegközlekedési vállalata, a Carris.

funi-map.jpg

A három sikló elhelyezkedése Lisszabon belvárosában: Elevador do Lavra, Elevador da Glória, valamint Elevador da Bica. (www.openstreetmap.org)

1. Elevador da Glória (vagy más néven Ascensor da Glória*):

Baixa Pombalina nevű városrészt köti össze a felette elterülő Bairro Alto-val (a városrészek nevei is beszédesek: baixo/baixa portugálul alacsonyt, az alto/alta pedig magasat jelent). A két terület kötött pályás, közforgalmú járművel történő összeköttetésére 1875-ben a város pályázatot írt ki. Tíz év elteltével 1885-ben a sikló meg is épült. Az eredetileg vízballaszt működésű lift (elvéről lejjebb olvashatunk) egy évre rá, 1886-ban gőzgépes meghajtást kapott. 1914/1915-ben ezt egy teljes körű korszerűsítés és villamosítás követte. A 265 méter hosszú és 18%-os maximális emelkedésű pályán egy járműpár közlekedik ingaüzemben. Érdekességük, hogy a 42 személyes kocsiszekrények a város egyéb utcáin közlekedő, régi stílusú villamos járművekre hasonlítanak, nem pedig a siklóknál jól megszokott lépcsőzetes formát követik. Ezt az optikai hasonlóságot a siklók tetején lévő ollós áramszedők is erősítik.

* Mindkét szó jelentése: felvonó, illetve lift.

gloria01.jpg

Glória-sikló egyik kocsija. A járművek homlokfalai a pálya hegy felőli oldalán szinte az utca macskakövezetét súrolják, a másik oldalon viszont méretes szoknyalemez takarja a kerekek előtti alvázat és a berendezéseket. A mozgatásukban szerepet játszó acélkábel a sínpár között vezető, terelőgörgős csatornában fut. Sajnos zárt végállomás épületek hiányában a műemlék-járművek a meredek utcán éjszakáznak, áldozatul esve a vandál kezeknek.  (Wikimédia - Sharon Hahn Darlin)

Eme érdekes külső megjelenésre a válasz a sikló-rendszerektől kissé eltérő működésükben keresendő. A villamosítási program alkalmával a mérnökök szokatlan megoldást dolgoztak ki: a járműpár kerekeit (egyenként 18 kW teljesítményű) elektromotorok hajtják, valamint saját kompresszoros fékrendszerrel is rendelkeznek. Ebből következően az acélkábel két végére kötött siklójárműveket nem egy központi hajtómű mozgatja, hanem maguk a "villamosok" mozgatják és fékezik le egymást. Mindkét jármű (azon belül is mindkét vége) vezérlőpulttal van felszerelve, melyen a motorokat szabályozó kar is helyet kapott:

gloria04.jpg

A siklójármű vezérállása. Balra a vezérlőpult a menetszabályzóval és a kapcsoló kulccsal, tőle jobbra a fékszelep karja - a hozzátartozó levegőnyomás mérővel, valamint a mechanikus rögzítőfék kereke látható. Az út végén a kezelő a menetszabályozó kart "off" pozícióba állítja, a tőle jobbra lévő kapcsolót pedig vízszintes pozícióba rakja, amely egyfajta kulcsként is funkciónál a fékszeleppel egyetemben, mivel az azokon található karokat mindig magával viszi az ellentétes oldal vezérállásához. (Wikimédia - Stefan Didam - Schmallenberg)

A siklójárművek és azok motorjai az utca felett kifeszített kétpólusú felsővezeték páron keresztül - elektrotechnikai terminológiával élve - sorba vannak kapcsolva, azaz bármelyik kezelő megszakíthatja az utat, megállításra késztetve mindkét kocsit.

gloria02.jpg

A Glória-sikló pályája nem nyílegyenes. A kitérő alatti szakaszon a pálya nem válik egyvágányúvá, hanem mindkét sínpár fonódva folytatja útját az alsó végpontig. Ez azzal is magyarázható, hogy a kétpólusú felsővezeték-pár nem lehet átfedésben. A kocsik tetejére felerősített áramszedők is kissé balra, illetve jobbra vannak eltolva ugyanezen okból. (Wikimédia - Harvey Barrison)

gloria03.jpg

A járműpár középtájt kikerüli egymást, majd felfelé haladva mindkét vágány párhuzamosan fut egymás mellett a felső végállomásig elfoglalva a teljes utcát. (Wikimédia - Mark Fischer)

Néhány mondat vízballaszt működési elvről:
Szó esett, hogy a sikló eredetileg vízballaszt működéssel üzemelt. Ez azt jelentette, hogy a közös acélkábelen oda-vissza közlekedő siklójárműpár egyik tagjának ballaszttartályát vízzel töltötték fel, így a lefelé tartó út során a folyadék többletsúlya elegendő volt ahhoz, hogy egyben fel is vontassa a völgyállomásnál várakozó járművet, mindennemű hajtómotor alkalmazása nélkül. Az út végén a vizet leengedték, a felső végállomásra beérkezett jármű tartályát pedig feltöltötték, újrakezdve az egész folyamatot.

2. Elevador da Bica (vagy Ascensor da Bica):

A sikló Rua de São Paulo és Largo do Calhariz (keresztező utak) között közlekedik, pályája 260 méter hosszú, átlagos meredeksége 18 % körüli. A liftet 1892-ben helyezték üzembe, szintén vízballaszt működéssel, melyet 1896-ban gőzüzemű meghajtásúra cseréltek, 1914-ben a Glória-siklóval körülbelül egy időben szintén átesett az átfogó villamosítási és korszerűsítési programon. Azonban röviddel az üzembe helyezést követően az egyik kocsi súlyos balesetet szenvedett fékhibájából fakadóan, aminek következtében a vonalon 9 éven keresztül kényszerszünet állt be. Az ismételt felújítás után központi hajtóművesre építették át. A kocsiszekrények alakja a Glória-siklótól eltérően lépcsőzetes kialakításúak, működésük a klasszikus siklóékhoz hasonló: a két darab 23 személyes, "passzív" jármű nem rendelkezik meghajtással. A kábelcsatornákban futó kötélpályahurok mozgatásáért a felső végállomásnál található, földi alatti gépteremben beépített hajtómű felel. Az áramszedők a kocsik segédberendezéseit és belső világítását látja el elektromos árammal. Színükön és homlokfaluk formavilágán mindazonáltal a lisszaboni nosztalgia villamosok jegyei köszönnek vissza.

bica01.jpg

Elevador da Bica egyik kocsija elölről.. (Wikimédia - David Broad)

bica02.jpg

..és oldalról (Wikimédia - Tuvalkin/JotaCartas)

bica03.jpg

A sikló a Rua de S. Paulo egyik háztömbjéből indul. (Wikimédia - Luca Boldrini)

bica04.jpg

A felső végállomás. A sikló hajtóműve a sárga-fekete korláttal körbekerített aknában kapott helyett. (Wikimédia - Mstyslav Chernov)

3. Elevador do Lavra (vagy Ascensor do Lavra):

Kinézete és működési elve a Glória-siklóéval azonos, sőt testvérvonalával életútja is hasonló. Az eredetileg vízballaszt működésű siklót - egy évvel megelőzve Elevador da Glóriát - 1884-ben adták át a nagyközönségnek, melyet először gőzüzeműre építettek át, majd 1914/1915-ben őt is villamosították. Az enyhén kanyargós pálya hossza 182 méter, átlagos meredeksége 22 % körüli és Largo da Anunciada, illetve Rua Câmara Pestana között vezet.

 lavra01.JPG

Az alsó végállomás terminál épület nélkül, közvetlen az utcasarkon. (Wikimédia - BKP)

lavra02.JPG

Rálátás a sikló vonalának alsó felére a szemközti magaslatról. (Wikimédia - Heather Cowper)

lavra03.JPG

A felső végállomás V-alakú épületébe belépve két oldalról hangulatos, fedett lépcsőlejárók vezetnek az éppen bent álló járműhöz. A lejtős vágányok felől a terminál nincsen elzárva. (Wikimédia - BKP)

Egy 2015-ös mix-videó a siklókról. Zörögnek, csattognak, nyikorognak. Nem csoda, hisz hamisítatlan "oldtimerek".

 

Kapcsolódó oldalak:

2017.12.21. 16:23 BundesBlog

Elkészült! - Átadták Zugspitze új felvonóját

Az ígéreteknek megfelelően, a mai napon ünnepélyes keretek között átadták Németország legmagasabb hegycsúcsára közlekedő új nagykabinos felvonóját.

Az 1963-ban beüzemelt Zugspitze-felvonó, vagy más nevén Eibseebahn megújításának munkálatai 2015 nyarán kezdődtek meg. A grandiózus átépítés több mint két évig tartott, ugyanakkor ha hozzávesszük azt a tényt, hogy a munkásoknak gyakran szédítő magasságokban és zord időjárási viszonyok közepette kellett dolgozniuk egyáltalán nem számít sok időnek. Másik érdekesség, hogy a rekonstrukció nagyobbik hányadában - egészen 2017 áprilisáig - a vele párhuzamosan közlekedő, régi kötélpálya is zavartalanul üzemelhetett.

zs01.jpg

Fotó az új felvonó egyik kabinjáról
(zugspitze.de facebook oldala)

Felvonó fontosabb műszaki paraméterei - melyek közül a lista első három jellemzője világrekordot is tartalmaz:

  • A 4466,9 méter hosszú kötélpályát egyetlen felvonóoszlop támasztja alá: 127 méteres magasságával jelenleg a legnagyobb a világon (ezzel a Kapruni Gleccserlift felvonóoszlopa a maga 113, 6 méterével a dobogó második helyére csúszott vissza).
  • A felvonóoszlop és a hegyi végállomás közti, alátámasztás nélküli szakasz 3213 méter hosszú (maga mögé utasítva a kanadai Whistler-Blackcomb sírégió gondolaliftjét).
  • A lift vertikális szintkülönbsége 1945,3 méter. Egyszakaszos - azaz átszállás nélküli - kötélpálya rendszerek között ez is egyedülálló.
  • Maximális szállítókapacitás 580 fő/óra irányomként.
  • A kötélpályán két kabin közlekedik ingaüzemben, melyek egyenként 120 személyesek.
  • Kabinokat 38,2 km/h (10,6 m/s) sebességgel mozgatja két, összesen 1800 kilowatt teljesítményű elektromotor a völgyállomáson.
  • Gyártó: Doppelmayr/Garaventa cégcsoport.

Videó az új felvonó építéséről.

Előzmény-bejegyzés:

2017.12.15. 16:48 BundesBlog

Lapszemle: www.iho.hu

http://iho.hu/hir/sinen-a-vilag-legmeredekebb-palyan-kozlekedo-silkovasutja-171215

Sínen a világ legmeredekebb pályán közlekedő siklóvasútja

A kocsik a völgyállomást elhagyva a Muota-folyó feletti hídon áthaladva rugaszkodnak neki a hajmaresztően meredek pályának, mely legkritikusabb szakaszán 110 százalékot ér el, ez 45 foknál valamivel meredekebb, 100 méteres vízszintes vetületen 110 méteres függőleges emelkedést jelent.

Tovább az Indóház Online (IHO) cikkéhez! >>